A hideg idő beköszöntével sok kutyatulajdonos ad téli kabátot kedvencére. Tanácsadó állatorvosunk segítségével összegyűjtöttük, hogy milyen időben, milyen kutyának és milyen tevékenység során szükséges a meleg viselet.
A kérdés tehát: „Milyen hidegben kell kabátot adni a kutyára?” A rövid válasz, hogy: „Attól függ!” Ennek tükrében, a kérdés helyesen: „Mitől függ, hogy kell-e kabát az ebre?”
A kutya mérete
Számos kutatást végeztek az utóbbi évtizedekben azért, hogy pontos képet kapjanak a szakemberek arról, hogyan függ össze a kutyák testtömege a testük felületének nagyságával. Az alábbi táblázatban látható, hogy a testfelület mérete – arányosan – sokkal nagyobb egy kisebb méretű kutya esetében, mint egy közepes vagy nagy kutya esetében. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy kicsi kutya, például egy csivava, arányosan sokkal nagyobb felületen adja le a hőt, mint egy nagy méretű kutya, például egy dán dog.
van-e egyáltalán szőre (ugye nem szabad elfeledkezni a kopasz kutyákról sem).
A hővédelem szempontjából az egyik legfontosabb tényező, hogy van-e elegendő aljszőrzete a kutyának. Az aljszőrzet szálai közt bezárva marad a levegő, amelyet az állat teste felmelegít. Erre fekszik rá záró rétegként a fedőszőr, a meleg levegőt a test körül tartja. Az aljszőrzet és a fedőszőrök együttesen egy hőszigetelő réteget alkotnak.
A nappalok hosszának változása és a hőmérséklet csökkenése jelzés a kutyáknak, hogy közeleg a tél. Mindezek hatására megkezdődik a szőrváltás, azaz a téli bunda növesztése. Értelemszerűen a hosszú szőr nagyobb védelmet jelent a hideg ellen, mint a rövid szőr. Ugyanakkor nem minden hosszú szőr nyújt megfelelő védelmet. Ha például egy puli szőre teljesen összefilcesedett, nagy csomókban lóg, akkor az a szőr nem fog olyan jól védeni a hideg ellen, mint egy rendben tartott, zsinórosan lógó puliszőr.
A hosszú szőrű (pl.: bearded collie), a közepes szőrű (pl.: arany retriever), a dupla szőrű (pl.: shetlandi juhász) fajták esetében bízhatunk a természet erejében, és még ha lakásban is tartjuk a őket, akkor is nagy valószínűséggel egy átlagos téli sétához megfelelő lesz a saját „ködmönük” még a hideg napokon is.
A rövidszőrű (pl.: pointer, boxer, vizsla), az egyrétegű szőrű (pl.: whippet, agarak) fajták esetében is érezhető, hogy egy kicsit több a szőrük ebben az időszakban, de ez a bundavastagság nem lesz elegendő egy hosszabb sétára, kelleni fog rájuk kabát, ha nagyon hideg van.
A drótos és göndör kutyák szőre is megvastagszik, jobban fog védeni, mint egy sima vagy rövid szőr, de az ő esetükben is van az a hőmérséklet, amikor már kabátot kell adni rájuk.
Ahogy írtuk, a pulik csomós, ápolatlan szőre kevésbé véd a hidegben. Ez igaz minden csomós és összefilcesedett szőrre: a csomóban összegubancolódva vannak a szőrszálak, nem tud levegő kerülni közéjük, ezáltal a hőszigetelő réteg sem tud kialakulni.
Végül ne feledkezzünk meg a kopasz kutyákról sem! Számukra elengedhetetlen egy teljes kabát készlet: a vékony vízhatlan daraboktól a vastag tollkabátig mindenre szükségük lehet.
Fajta
Sok kutyafajtát nem feltétlenül olyan klimatikus viszonyok között tartunk, mint ami számára a teljesen ideális lenne. Ilyenek például az Afrikából származó basenji, vagy mondjuk a rhodesiai ridgeback. Kutatásokkal igazolták, hogy a melegkedvelő fajták normál anyagcseréje nem olyan intenzív, mint a hideget kedvelőké, azaz nem képesek olyan hatékonyan fűteni belülről magukat, mint a hidegkedvelő fajták. Az eltérő anyagcsere mellett fontos, hogy tudjuk, hogy a meleg éghajlati viszonyokat kedvelő fajták, még a hűvös idő beköszöntével sem képesek olyan vaskos bundát növeszteni, ami melegen tudná tartani őket a nagy hidegekben.
Aktivitás
Az, hogy szükség van- e kabátra, nagyban függ attól, hogy milyen aktivitást végez a kutya. Képzeljük el azt az jelenetet, mikor egy energiától kicsattanó Jack Russel terrier hosszú sprinteket futva labdázik a téli Dunaparton mínusz 5°C-ban, mellette pedig ott poroszkál az öreg arany retriever az idős gazdijával. Ebben az esetben inkább az öreg döcögő retrievernek van szüksége kabátra, mint a rohangáló Jack Russel-nek. Ugyanakkor a labdázás után a Jackie-t is fel kell öltöztetni, nehogy nagyon áthűljön.
Kor és egészségi állapot
Akárcsak az emberek esetében, az állatoknál is az idősebbek és a betegek, sokkal kevésbé viselik jól a környezeti tényezők változásait. Legyen akármilyen szőre vagy legyen bármekkora méretű is a kutya, ha idős vagy beteg, vagy idős és beteg, akkor nagyon oda kell figyelni, nehogy a hűvös időben még meg is fázzon.
Hőmérséklet
A hőmérséklettől is függ, hogy kell-e kabát/takaró a kutyára.
Amikor átlagosan 15°C különbség van a benti és a kinti hőmérséklet közt (azaz 5°C körüli a kinti hőmérséklet), akkor szükséges megfontolni, hogy a kicsi kutyák (<5kg) kapjanak kabátot a sétához. De figyelni kell az állatot, ha fázik, reszket és ez nem múlik aktívabb mozgatásra sem, akkor lehetséges, hogy 7-8°C esetén is szükség lehet kabátra.
Amikor átlagosan 20°C különbség van a benti és a kinti hőmérséklet között (azaz 0°C körüli a kinti hőmérséklet), akkor a piciket már mindenképp kell takarni, valamint a közepes és nagyobb méretű, rövid és sima szőrű pajtások is kabátot kell kapjanak.
Amikor kint folyamatos fagy van, -5°C vagy annál alacsonyabb a hőmérséklet, akkor minden méretű rövid, sima és egyrétegű szőrű kutyát kabátozni kell.
A folyamatosan kint tartott kutyák nagyobb mértékben tűrik a hideg körülményeket, de az biztos, hogyha fagypont körüli hőmérsékleten kint lakik egy rövid szőrű kutya, akkor az valamilyen módon elkezdi jelezni, hogy számára nem ideális ez az időjárás. A jelzés nem biztos, hogy nyüszögés vagy reszketés, előfordulhat, hogy 1-1,5 hét hideg után a kutyánk elkezd veszíteni a súlyából.
A kabát kérdés tehát nem egyszerű és nem lehet sablonosan kezelni. Minden egyes kutya esetében egyedileg végig kell gondolni és ha kell, akkor az állatorvossal egyeztetni, hogy szükséges-e a hideg időben kabátot viselnie.
Forrás:
Hill RC, Scott KC. Energy requirements and body surface area of cats and dogs. J Am Vet Med Assoc. 2004 Sep 1;225(5):689-94. doi: 10.2460/javma.2004.225.689. PMID: 15457660.
Mennyire ismert vajon, hogy egyes kutyafajtákat miért alakítottak ki, azaz mi volt az eredeti hasznosítási céljuk? Mennyiben változott, hogy napjainkban mit várunk el ezektől a
Folytatjuk sorozatunkat az őshonos magyar kutyafajtákról. Cikkünkben most a terelő fajtákat, két vadász fajtát és egy el nem ismert kutyafajtát szeretnénk bemutatni. Az F.C.I. (Fédération
Napjainkban egyre inkább csökken az érdeklődés a magyar őshonos kutyafajták iránt, pedig számos értéket hordoznak. Fontos lenne felismernünk, hogy milyen kiváló tulajdonságokkal és képességekkel rendelkező
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Számos kutatást végeztek az utóbbi évtizedekben azért, hogy pontos képet kapjanak a szakemberek arról, hogyan függ össze a kutyák testtömege a testük felületének nagyságával. Az alábbi táblázatban látható, hogy a testfelület mérete – arányosan – sokkal nagyobb egy kisebb méretű kutya esetében, mint egy közepes vagy nagy kutya esetében. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy kicsi kutya, például egy csivava, arányosan sokkal nagyobb felületen adja le a hőt, mint egy nagy méretű kutya, például egy dán dog.
A kutyák szőrét –