Mikor kiskutya érkezik a családba, az első és egyik legfontosabb állategészségügyi teendő, hogy oltást kapjon. Minden kutyatulajdonos rémálma, a kutyafuttatókban számtalanszor hallott rémisztő betegség: a „parvo” és a szopornyica. Írásunkban részletes betekintést adunk mindkét betegség előfordulásával, tüneteivel, lefolyásával és kezelésével kapcsolatban.
A „parvo” – azaz a kutyák parvovirus okozta, fertőző bélgyulladása
Az 1970-es évek végén megjelenő súlyos, hányással-hasmenéssel járó bélgyulladás napjainkban is igen gyakori oka a fiatal kutyák megbetegedésének, sok esetben pusztulásának. Ha az állat nem rendelkezik megfelelő védettséggel a vírussal szemben, akkor a betegség lefolyása rendkívül gyors és igen gyakran végzetes lehet. Emberre nem veszélyes a betegség.
Mi és hogyan okozza a betegséget?
A parvovirusok – a vírusok közt tekintve is – apró (parvus latinul a kicsit jelenti) vírusok. Sokféle emlősfajban okoznak megbetegedést, de a különféle fajoknak mind-mind saját parvovírusuk van. A kórokozó kedveli a gyorsan osztódó sejteket, mint amilyenek a bélben előforduló hámsejtek és a szívizom sejtek. Ha behatol a bélfal sejtjeibe, elkezd szaporodni, ami károsítja a hámsejtek működését, így a bél nem lesz képes megfelelően funkcionálni valamint gyulladásba kerül. Károsodik az emésztés folyamata és a tápanyagok felszívódása, ezáltal hasmenés és hányás alakul ki. A környezetbe kerülő vírus igen ellenálló, emiatt könnyen terjed az utcára kerülő ürülékkel vagy egyéb fertőzött váladékkal. Erélyes fertőtlenítőszerekkel (például hypoval) vagy formalinnal inaktiválható, azaz megszüntethető a fertőzőképessége.
Mik a betegség tünetei?
A leggyakrabban a hirtelen fellépő és rendkívül súlyos fokú hányás és hasmenés a vezető tünet a betegség során, amit rövid ideig tartó, általános tünetek előznek meg (levertség, étvágytalanság esetleg láz). Ahogyan halad előre a betegség, a hasmenés kifejezetten véres és rendkívül bűzössé válik. A nagy mennyiségű hányás és hasmenés következtében kialakuló folyadékvesztés miatt gyorsan kiszáradhat a kölyökkutya, ami életveszélyes állapothoz vezethet.
Esetenként szívizomgyulladás is előfordulhat a fertőzés következtében, bár napjainkban ez a forma már igen ritkán jelenik meg. Leggyakrabban oltatlan anyától származó kiskutyák korai (méhen belüli vagy 8 hetesnél fiatalabb) fertőződése kapcsán alakulhat ki, ekkor 24 órán belül a teljes alom elpusztul.
Mit lehet tenni, ha már megvan a baj?
Amikor oltatlan vagy oltott kiskutyánknak súlyos mértékű hányása vagy hasmenése van, azonnal vinni kell az állatorvoshoz. Előre jelezni a rendelőben, hogy visszük, hogy megfelelően elkülönítetten tudja fogadni az állatorvos a kiskutyát, ne kerüljön a váróterembe hasmenés vagy hányás. Megfelelő kezelés hiányában a kiskutyák csupán 10%-a éli túl a megbetegedést, szakszerű kezelés esetén pedig az állatok több, mint 60% a meggyógyul.
A kutyák parvovírusos bélgyulladásának nincsen célzott kezelése, hanem támogató terápiát kap az állat. Ez a kezelés akkor a leghatékonyabb, ha folyamatos kórházi felügyelet mellett történik. Amennyiben hazajárhat a kiskutya, akkor sokszor súlyosbodik az állapota mire elérkezik a következő kezelés. A kórházi támogató kezelés legfontosabb feladata, hogy a folyadékzavart kezelje, fenntartsa a szervezet működéséhez szükséges folyadék- és elektrolitegyensúlyt, hányást- és fájdalmat csillapítson, illetve a bélflórát helyreállítsa.
A betegség megelőzése vakcinázással
A hatékony oltási programok alkalmazása kulcsfontosságú a kiskutyák parvovirus elleni védelmében. Minél jobb a védettsége a kölyöknek, annál kisebb az esélye a betegség kialakulásának. Amennyiben az anyaállat megfelelő védettséggel rendelkezik, akkor már méhen belül illetve az anyakutya tején keresztül megkapja a kiskutya a vírus elleni védőanyagokat, ami fontos a korai fertőződés elleni védelemben, ugyanakkor a sikertelen oltási programok egyik legfontosabb oka is ez. Az anyától származó ellenanyagok jelenlétében a vakcinák hatékonysága alacsonyabb. Az általánosan elfogadott oltási sor alapján 6, 9 és 12 hetesen kell vakcinázni a kiskutyákat, hogy az anyai ellenanyagok szintjének csökkenését követően, kialakuljon a megfelelő védettség.
A szopornyica
A kutyák gyorsan lezajló, felső légúti, hurutos betegsége, amely idegrendszeri és bőrtünetek kialakulásához, majd elhulláshoz vezet. A szopornyica egyre ritkábban fordul elő a kölyökkori oltási programoknak köszönhetően, ugyanakkor sikertelen oltási sorral rendelkező, vagy menhelyi kutyáknál előfordulhat. A gyógyulás kulcsa, az időben megkezdett, szakszerű állatorvosi kezelés. Amennyiben az idegrendszeri tünetek megjelennek, akkor szinte biztosan elpusztul a kutya. A betegség emberre nem veszélyes.
Mi okozza a megbetegedést?
A Morbillivirusok nemzetségébe tartozó kutya szopornyica vírus egy kis méretű vírus, amely közeli rokonságban áll az emberi kanyarót és a marhavészt okozó vírusokkal. A szopornyicát okozó vírus megbetegítheti a kutyafélék, a menyétfélék, a mosómedvefélék, a medvefélék, a hiénafélék és a civetfélék családjába tartozó fajokat. A vadon terjedő fertőzés nemcsak az értékes és védett vadállományokra veszélyes, hanem a kutyák visszafertőződését is elősegíti. A vírus terjedése a legtöbb esetben fertőzött váladékcseppel és vizelettel történhet, a megbetegedés rendkívül fertőző. A vírus ugyanakkor érzékeny a környezeti hatásokra, mind a hőmérséklet változása, mind pedig az általánosan alkalmazott zsíroldó és felületfertőtlenítő szerek hatékonyak ellene.
Milyen tünetekkel jár a szopornyica?
A betegség első szakaszában – nagyjából az első 7 nap során – lázas, általános megbetegedés jelenik meg. A nagyon magas lázat pár nap lázmentes nap követi, majd ismét visszatér a láz. Ez a kettős lázhullám rendkívül jellemző a megbetegedésre. A lázas napokon levertség, étvágytalanság, bágyadtság tapasztalható, valamint orrfolyás és kötőhártyagyulladás. Ebben a szakaszban rendkívül legyengül az állat általános ellenállóképessége, emiatt a szövődményes egyéb fertőzések nagyon könnyen kialakulnak (második szakasz). A betegség utolsó szakaszában, mikor megjelennek az idegrendszert érintő tünetek, az állat gyógykezelése legtöbbször sikertelen.
Mit lehet tenni, ha megbetegszik a kutya?
Az időben kezdett, támogató terápia segíthet a kutyának átvészelni a megbetegedést, de a másodlagos fertőzések megjelenésekor már kisebb az esély a sikeres gyógykezelésre.
A megelőzés fontossága
Sem az oltás, sem a betegség átvészelése nem nyújt élethosszig tartó védettséget a szopornyicával szemben, ezért rendkívül fontos, hogy a megfelelő alapimmunizálást rendszeres ismétlőoltások kövessék.
Annak ellenére, hogy sem a parvovirus okozta bélgyulladás, sem pedig a szopornyica nem veszélyes az emberekre, felelős állattartóként kötelességünk, hogy kutyánkat védjük a számukra gyakran végzetes kimenetelű, fertőző betegségektől.
Források:
Pereira GQ, Gomes LA, Santos IS, Alfieri AF, Weese JS, Costa MC. Fecal microbiota transplantation in puppies with canine parvovirus infection. J Vet Intern Med. 2018 Mar;32(2):707-711. doi: 10.1111/jvim.15072. Epub 2018 Feb 20. PMID: 29460302; PMCID: PMC5867004.
Goddard A, Leisewitz AL. Canine parvovirus. Vet Clin North Am Small Anim Pract. 2010 Nov;40(6):1041-53. doi: 10.1016/j.cvsm.2010.07.007. PMID: 20933134.
Decaro N, Buonavoglia C, Barrs VR. Canine parvovirus vaccination and immunisation failures: Are we far from disease eradication? Vet Microbiol. 2020 Aug;247:108760. doi: 10.1016/j.vetmic.2020.108760. Epub 2020 Jun 15. PMID: 32768213; PMCID: PMC7295477.
Kapil S, Yeary TJ. Canine distemper spillover in domestic dogs from urban wildlife. Vet Clin North Am Small Anim Pract. 2011 Nov;41(6):1069-86. doi: 10.1016/j.cvsm.2011.08.005. PMID: 22041204; PMCID: PMC7132517.
Uhl EW, Kelderhouse C, Buikstra J, Blick JP, Bolon B, Hogan RJ. New world origin of canine distemper: Interdisciplinary insights. Int J Paleopathol. 2019 Mar;24:266-278. doi: 10.1016/j.ijpp.2018.12.007. Epub 2019 Feb 8. PMID: 30743216.
Oleaga Á, Vázquez CB, Royo LJ, Barral TD, Bonnaire D, Armenteros JÁ, Rabanal B, Gortázar C, Balseiro A. Canine distemper virus in wildlife in south-western Europe. Transbound Emerg Dis. 2022 Jul;69(4):e473-e485. doi: 10.1111/tbed.14323. Epub 2021 Sep 29. PMID: 34536064.
Akinek kutyája van, az ismeri a veszettség nevét, hiszen évente kötelező ellene oltatni. Valójában azonban igen kevesen tudják, hogy mi is ez a betegség, kik
Napjainkban az élet minden területén megjelennek különféle „irányzatok”, beszéljünk akár ruhákról (fast fashion vs. second hand), akár étkezésről (nagyáruházban vásárolt élelmiszerek vs. bio-házi termékek). A
Összegyűjtöttük mit kell tudni a betegségekről, amelyek ellen vakcinával védekezhetünk és milyen oltásokat érdemes mindenképpen beadatni kutyánknak Felelős kutyatulajdonosként az önfeledt boldogság mellett néhány kötelező
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
A parvovirusok – a vírusok közt tekintve is – apró (parvus latinul a kicsit jelenti) vírusok. Sokféle emlősfajban okoznak megbetegedést, de a különféle fajoknak mind-mind saját parvovírusuk van. A kórokozó kedveli a gyorsan osztódó sejteket, mint amilyenek a bélben előforduló hámsejtek és a szívizom sejtek. Ha behatol a bélfal sejtjeibe, elkezd szaporodni, ami károsítja a hámsejtek működését, így a bél nem lesz képes megfelelően funkcionálni valamint gyulladásba kerül. Károsodik az emésztés folyamata és a tápanyagok felszívódása, ezáltal hasmenés és hányás alakul ki. A környezetbe kerülő vírus igen ellenálló, emiatt könnyen terjed az utcára kerülő ürülékkel vagy egyéb fertőzött váladékkal. Erélyes fertőtlenítőszerekkel (például hypoval) vagy formalinnal inaktiválható, azaz megszüntethető a fertőzőképessége.
