A macskák viselt dolgai – I. rész

A macskák viselkedése nagyon megosztó téma, sok ember nem kedveli a jellemüket, de sokkal többek számára elragadó a belső szabadságuk, a játékosságuk, az önállóságuk, és a hihetetlen képességük arra, hogy úgy éljék az életüket, hogy az számukra a lehető legkényelmesebb legyen.

Cikkünkben áttekintjük, hogy macskák esetében mit tekintünk a normál viselkedésnek, melyek a nem kívánatos viselkedési formák és hogyan tanulnak ezek a különös kedvencek.

Szocializáció – a normál viselkedés kialakulásának alapja

A macskák magányosan élő, a területüket minden áron védő ősöktől származnak, ezért sokáig tartotta magát az a téves nézet, hogy napjaink háziasított macskái is magányosan élő állatok. Valójában ezt az öröklött hajlamot a háziasítás csökkentette, amit alátámasztottak az elmúlt két évtized kutatásai is, miszerint a házimacskák valójában szociális lények. A csoportjaik berendezkedése sokkal rugalmasabb, mint a kutyáké, de a kialakult macskacsoport igen zárt, a tagok kölcsönösen felismerik egymást, idegen állatot nagyon ritkán engednek beilleszkedni. Az egyedek közt a kolóniában létezik hierarchia, aminek kialakítása sok esetben agresszióval jár, de ha már kialakult a csoport szerkezete, akkor nem jellemző, hogy egymással küzdenének a tagok, sőt bizonyos, a csoport túléléséhez szükséges tevékenységeket (például a kölykök ápolását a nőstények), közösen végeznek.

A szocializáció a macskák életében is kiemelten fontos, ha az érzékeny periódusban nem történik meg a szükséges interakciók, az sajnos sokszor szorongáshoz, nem kívánatos magatartásformákhoz vezet.

A szociális készségek kialakulása szempontjából az alábbi időszakokat különíthetjük el:

• Korai szocializáció (3 – 8 hetes korig) – nagyon érzékeny a kölyökmacska a szociális interakciókra, számos játékot és készséget ebben az időszakban sajátít el. A gondozónak nagyon gyengéden kell bánni ilyenkor a kiscicákkal, de meg kell, hogy ismerkedjen a kisállat férfiakkal, nőkkel és gyerekekkel is. Ha benti cica, akkor már ilyenkor biztosítani kell számára a tiszta és könnyen megközelíthető, szagmentes alommal töltött alomtálcát, valamint szükségesek már ekkor a tárgyak, amikkel játszani tud.
• Késői szocializáció (3-4 hónapos kor) – továbbra is fogékony a kölyökmacska az interakciókra, játszik, tanul, de ha eddig nem történt kifejezett érzékenyítés, akkor ebben a korban nagyon óvatosan kell bevezetni az ingereket. Amennyiben benti cica, akkor függőleges teret kell biztosítani számára, hogy megtanuljon mászni és kiélhesse a mozgás és játékigényét.
• Serdülőkor (5. hónaptól 1 éves korig) – az ivaros érés történik ebben az időszakban (ha nincs ivartalanítás), valamint az egyedek közti interakciók tanulása, próbálgatása jellemzi a fiatal állatot. Szeretnek hosszabban kalandozni a természetben ilyenkor már, ha kijáró vagy kinti macskák.
• Érett felnőtt kor (1-6 éves korig) – megközelítőleg 2-3 éves korban befejeződik a szociális érés, az macska személyiségének alakulását nagyban befolyásolják a korábban szerzett tapasztalatai. Szívesen játszanak, ha van hozzá pajtásuk. Benti cicák esetében kifejezetten fontos, hogy a játékokból ne sok legyen egyszerre elől, hanem inkább rotációban kerüljenek elő a környezetet gazdagító tárgyak, 4-6 hetente nyugodtan ismétlődően előkerülhetnek ugyanazok a játékok.
• Szenior kor (7 év – ) – az aktivitás csökkenésével arányosan a szociális érintkezések száma is csökken. Kiemelten fontos ilyenkor a tulajdonos szerepe, hogy ne hagyja teljesen kialudni a játék iránti vágyat és kedvet. Kint és bent is szükséges foglalkozni és játszani a macskánkkal, mivel a rendszeres aktivitás kiegyensúlyozottá teszi az állatot, valamint az általános jólététhez is hozzájárul a rendszeres testmozgáson keresztül.

A megfelelő szociális érés kulcsfontosságú abban, hogy a macskánk viselkedése kiegyensúlyozott legyen, ne vegyen fel kellemetlen szokásokat, amik megkeseríthetik a mindennapjainkat.

Agresszió

Az agresszív viselkedési formák nagyon veszélyesek, nemcsak az ember és a környezete számára, hanem sajnos a macska környezetében élő más állatok számára is. A balesetveszély, és a sérülések mellett, az emberre veszélyes kórokozók terjedése is komoly probléma ebben az esetben, mivel mind a macskák nyálában, mind pedig a karmaik alatt, veszélyes kórokozók garmadája él.

Miből eredhet a macskák agressziója?

• A szocializáció hiánya – Nagyon fontos, hogy a korai, érzékeny időszakban megfelelő mennyiségű és minőségű ember-állat interakcióban vegyen részt leendő kiscicánk. Ha tudjuk, hogy szeretnénk házi kölyökmacskát, akkor igyekezzünk 1-2 naponta ellátogatni oda, ahonnét hozzuk, hogy az érzékeny időszakában minket is megismerjen, megszokjon. Ha megfelelő tenyésztőtől választjuk az állatot, akkor minden bizonnyal teljesíti az ilyen irányú kérésünket. Az a macska, amellyel születésétől 7 hetes koráig napi 5 percet foglalkozik ember, sokkal szociálisabb, játékaiban gyengédebb és jobban keresi az ember társaságát, mint a kevésbé szocializált társai.
• Játékhoz kapcsolódó agresszió – Azok a kismacskák, amelyek az érzékeny időszakban nem kapnak megfelelő és érthető visszajelzést arról, hogy a játék során durvák vagy fájdalmat okoznak, sajnos felnőtt korukban nem lesznek képesek megérezni azt a határt, amikor már nem megfelelő a viselkedésük. Fontos, hogy kölyökkortól kezdve következetesen és érthetően jelezzük számukra, amikor nekünk már nem jó ahogyan játszanak.
• Másra irányuló agresszió levezetése – Nagyon felzaklatott állapotú macskát soha ne próbáljon meg senki megfékezni! Például verekedés, kutyakergetés vagy sarokba szorítás után rendkívül veszélyesek lehetnek ezek az állatok. Macskatámadás sokszor végződik traumatológiai ellátással, mivel a sokkosan rémült állat nem fél használni sem a fogait, sem az izmos lábán lévő tűhegyes körmeit. Ha macskánk nagyon felzaklatja magát, nincs más lehetőség mint időt adni neki, hogy megnyugodjon. Szaktudás nélkül megpróbálni megfogni, vagy rögzíteni az ilyen állatot nem tanácsos.
• Simogatáshoz kötődő agresszió – Sajnos vannak olyan macskák, amelyek a szociális érés lezáródása után alig tolerálják a simogatást. Az ilyen állatok esetében meg kell tanulnia a gazdinak, hogy hogyan tud neki megfelelő minőségű figyelmet adni. Ezekkel a típusú macskákkal könnyebb és érdemesebb többet játszani, mivel a simogatás esetenként balesetveszélyes lehet.
• Fájdalomhoz kötődő agresszió – Amikor azt látjuk, hogy macskánknak olyannyira fáj valamije, hogy harap vagy karmol, mikor megpróbáljuk megérinteni az adott területet, akkor érdemes azonnal állatorvoshoz fordulni vele.

Következő cikkünkben áttekintjük a macskák normál és rendellenes alomszokásait és táplálkozási szokásait, valamint azt, hogy hogyan tanulnak.

Források:

1. Feline Behavior Guidelines – AAFP, 2004
2. Overall KL, Rodan I, Beaver BV, Carney H, Crowell-Davis S, Hird N, Kudrak S, Wexler-Mitchel E; Panel on Feline Behavior Guidelines; American Association of Feline Practitioners. Feline behavior guidelines from the American Association of Feline Practitioners. J Am Vet Med Assoc. 2005 Jul 1;227(1):70-84. doi: 10.2460/javma.2005.227.70. PMID: 16013540.
3. Bradshaw J. Normal feline behaviour: … and why problem behaviours develop. J Feline Med Surg. 2018 May;20(5):411-421. doi: 10.1177/1098612X18771203. PMID: 29706092.