Toxoplasma gondii – a furcsa nevű rém

Cikkünkben részletesen írunk a Toxoplasma fertőzésről, annak előfordulásáról, terjedéséről és arról, hogy tényleg kerülniük kell-e a kismamáknak a macskákat a várandósság alatt.

Ez a furcsa nevű egysejtű parazita sok macska életét keseríti meg, de nemcsak a fertőzés, hanem a városi legendák miatt is.

Mi az a Toxoplasma, milyen kórokozó?

A Toxoplasma gondii egy egysejtű bélparazita, amelynek egyetlen végleges gazdája a macska és még néhány macskaféle, míg köztigazdája lehet bármilyen emlősállat (ember, macska, kutya stb.) és madár is. A végleges gazdában a paraziták ivarosan szaporodnak, befejezik életciklusukat, míg a köztigazdában a parazita csak ivartalanul szaporodik.

A macskák leggyakrabban fertőzött szövetek (pl.: madár vagy rágcsáló) elfogyasztásával fertőződnek. A ciszták (oocysták) ürítésének kezdete a fertőzött szövet elfogyasztása után 3 de akár 36 nappal is kezdődhet. Az ürítés időszaka akár 20 napig is tarthat, de a legerősebb az ürítés kezdetétől számított 2-5. napon. A ciszták általában 1-5 nap alatt válnak fertőzőképessé a környezetben.

A macskák százezres-milliós nagyságrendben képesek üríteni az oocystákat az első fertőződés után, de ezt követően már igen kevés vagy akár semennyi cisztát nem ürítenek sem újra fertőződéskor, sem immungyenge állapotban. A szabadon tartott kismacskák többsége viszonylag fiatalon átesik az első Toxoplasma fertőzésen, azaz felnőtt korában valószínűleg nem fog újra nagy mennyiségű fertőző cisztát üríteni.

Tekintve, hogy a Toxoplasma gondii igen széles körben előforduló parazita, rengeteg szabadon élő közti gazdában előfordul a természetben. Az oocysták hónapokig, de akár 1,5 évig is fertőzőképesek maradhatnak nedves felületeken, a macskaürülék körüli földben, homokban.

Hogyan fertőződhetünk meg?

Napjainkban az egyik leggyakoribb zoonotikus (állatról emberre terjedő) fertőzés. Ez a mikroszkópikus méretű, egysejtű parazita, leggyakrabban nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt hússal vagy mosatlan, fertőző oocystát tartalmazó földdel, homokkal szennyezett zöldséggel, gyümölccsel kerülhet az emberi szervezetbe. Ha például egy szarvasmarha fertőződik Toxoplasmával, aminek a húsát egy jó angolos steak formájában elfogyasztjuk, akkor máris megtörtént a fertőződés. De ugyanígy megtörténhet, hogy egy kellemes májusi szedd-magad-eper akció során nem csak a rekeszbe, hanem mosatlanul a dolgos kezek tulajdonosának hasába is kerül eper, vele pedig egy kis Toxoplasma is.

Mi történik a fertőzést követően?

Az esetek nagy részében a fertőzés tünetmentesen zajlik, nagyon ritkán fáradtság, levertség, enyhe láz és nyirokcsomó duzzanat jelezheti. Ezek után a fertőzött személy immunissá válik a parazitára, nem fertőződik újra.

Abban az esetben azonban, ha immungyenge állapotban (például szervtranszplantált vagy HIV fertőzött személy), vagy várandósan történik a fertőződés először, akkor súlyos következményekkel jár. A várandósok esetében a kisbaba is fertőződhet az anyaméhben (az esetek 30%-ában), amely a magzat komoly idegrendszeri károsodásához vezethet (vízfejűség és vakság). A károsodás mértéke attól is függ, hogy a várandósság mely szakaszában történt a fertőződés.

Lehet-e tudni, hogy fertőződtem-e már életemben Toxoplasmával?

Immunológiai vizsgálattal lehet mérni a Toxoplasma-specifikus ellenanyagok szintjét és minőségét a vérben. A COVID óta már majdnem mindenki tudja, hogy mi az az IgM és IgG, de azért pár szót ejtünk róla most is. Az IgM típusú ellenanyagok a fertőzés korai szakaszában jelennek meg, azaz friss fertőzést jeleznek. Az IgG típusú ellenanyagok a fertőződés után később jelennek meg a vérben, azaz korábbi fertőzést jeleznek. A várandós gondozás során rutin-szerűen, minden trimeszterben történik Toxoplasma-specifikus ellenanyagok jelenlétére irányuló immunológiai vizsgálat. A várandóst gondozó orvos értékeli a leleteket és jelzi a teendőket a kismamának. A vérvizsgálat nem ad 100%-os eredményt, ezért a gondozó orvos minden bizonnyal számos tanáccsal látja el a kismamát.

Hogyan kerülhető el a fertőződés?

Az egyik legfontosabb lépés a fertőzés megelőzésében, a személyi higiénia. Ugyanakkor tényleg annyira gyakori a környezetben ez az egysejtű parazita, hogy azt lehet mondani, hogy normál higiéniai körülmények közt is fertőződik az emberek nagy része. A homokozóban túró gyerekekről pedig inkább ne is beszéljünk.

Milyen fontos lépései vannak a Toxoplasma fertőzés elkerülésének a kismamák és az immungyenge személyek esetében?

Legfontosabb, hogy a kezelőorvossal egyeztetve történjen szerológiai vizsgálat, amely alapján tájékozódni lehet.

Ha nem történt meg a kismama fertőződése még a várandósságig, akkor a macskánkat szerológiai vizsgálat alá kell vetni, hogy tudjuk, ürítheti-e még a kórokozót, vagy sem. A továbbiakban pedig kötelezően be kell tartani a szigorú higiéniai szabályokat. Szerencsére, a fenti eset nagyon ritka.

Ha régi fertőzést mutat ki a szerológiai vizsgálat (és általában ez történik), akkor is nagyon fontos betartani az alábbi megelőző higiéniai szabályokat.

A veszélyeztetett csoportba tartozó személyek (várandósok, immungyengék):

• frissen, csak alaposan, többször megmosott szabadföldi gyümölcsöt, zöldséget fogyaszthatnak;
• érdemes a zöldségeket is megfelelően hőkezelni (főzni, grillezni);
• annak ellenére, hogy a nyers húsban jelen lévő ciszták -20°C-os fagyasztás során 3 nap alatt elpusztulnak, várandósság alatt kiemelten kerülni kell a nyers, hőkezeletlen hústermékek fogyasztását (hiszen nemcsak a Toxoplasma, hanem a Salmonella és a Campylobacter fajok is veszélyt jelenthetnek);
• kerti munka során mindig viseljenek az érintett csoportba tartozó személyek tiszta (földdel, homokkal nem szennyezett) belsejű kesztyűt, hogy a bőr repedéseibe, a köröm alá ne mehessen fertőző szennyeződés;
• kölyökmacskák alomtálcáját ne takarítsák;
• lakásban tartott felnőtt macskák alomtálcáját se takarítsák;
• a kerti macskapiszkot ne szedjék össze;
• elhullott rágcsálók és madarak tetemeivel ne érintkezzenek;
• ne fogyasszanak szűretlen, kezeletlen forrásvizet (mivel ez a talajszinthez közeledve szennyeződhet oocystával);
• fokozottan figyeljenek a személyi higiéniára a nyers húsok feldolgozása során.

Világosan kiderül tehát, hogy nem a macskákat kell kerülni várandósan, hanem a macskák ürülékét leginkább. Ugyanakkor az ésszerű és gondosan betartott személyi higiénia a várandósság során meg fogja óvni a kismamát és a kisbabát is.

Források:

1. ESCCAP – Pregnant? How to prevent an infection with Toxoplasma
2. ESCCAP – Control of Intestinal Protozoa in Dogs and Cats; Guideline 06 Second Edition – February 2018