Fajtatiszta vagy keverék? – Ki az egészségesebb?

Napjainkban az élet minden területén megjelennek különféle „irányzatok”, beszéljünk akár ruhákról (fast fashion vs. second hand), akár étkezésről (nagyáruházban vásárolt élelmiszerek vs. bio-házi termékek). A kutyák-kutyafajták esetében is vannak akik a keverékekre „esküsznek”, szemben a bizonyos fajtákat előtérbe helyezőkkel.

Joggal merül fel sokakban a kérdés, hogy valóban indokolt-e kutyák esetében ez a kifejezett megkülönböztetés? Cikkünkben az egészség szempontjából keresünk választ a kérdésre.

Ne is reméld, hogy igazán egészséges lesz!

Az előbbi felkiáltás nagyon leegyszerűsítve fogalmazza meg a problémát, amire valójában nem érdemes ennyire fekete-fehéren tekinteni. Az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) által elismert kutyafajták minden esetben tudatos tenyésztői munka eredményeként alakultak ki. A tenyésztés során felmerült egészségügyi problémákat a tenyésztők nyitott kérdésként, elkerülendő problémaként kezelik ezen az úton. Ez azt jelenti, hogyha bizonyos szülők utódai bizonyos betegségekkel (például: csípőízületi problémák, szemhéj alakulási problémák satöbbi) terheltek, akkor a tenyésztésből az utódokat ki kell vonni, továbbá felül kell vizsgálni, hogy a szülők alkalmasak-e arra, hogy a tenyésztésben maradjanak. Látható, hogy a valódi tenyésztők szándéka nem az, hogy betegségekkel terhelt kutyafajtákat hozzanak létre. Bizonyos fajták esetében ugyanakkor sajnos a célzott szelekció során halmozódnak bizonyos betegségek.

Vegyünk egy példát: a juhászkutyák, mint a collie, sheltie, border collie, aussie rendkívüli kutyafajták. Okosak, családbarát természetűek, szépek, szőrük jó minőségű, bármelyik fajta alkalmas lehet család mellé. Sajnos a tenyésztői szelekció során bizonyos genetikai problémák megjelentek ezekben a fajtában, ilyen probléma például a collie-k szembetegsége. Ez a betegség a szem fejlődésében okoz különböző mértékű zavarokat, amely idővel, akár vaksághoz is vezethet. Ez a szemfejlődési zavar egy öröklődő probléma, amelyet azok a tenyészállatok adnak tovább utódaiknak, amelyeknek a genetikai állományában jelen van egy bizonyos gén, de tüneteket nem okoz számukra, azaz hordozzák a megbetegedést. Szemészeti vizsgálattal nem különíthetők el a hordozó egyedek a nem hordozóktól, emiatt a tudatos tenyésztői munka során elengedhetetlen, hogy genetikai vizsgálattal kiszűrjék azokat az állatokat, amelyek tovább adhatják a beteg gént.

Létezik vizsgálat, ami kimutathatja a fajtához kapcsolódó betegségeket?

Igen, létezik olyan vizsgálat, ami bizonyos, fajtákhoz kötődő betegségeket kimutat. A fentebb említett genetikai vizsgálat számos esetben rendkívül hasznos eszköz nemcsak a tenyésztésben, hanem a tudatos gazdák számára a kutyaválasztásban is:

• A collie csoportba tartozó fajták esetében kifejezetten ajánlott, hogy olyan tenyésztőtől vásároljunk kiskutyát, ahol ismert a collie szembetegség genetikai helyzete.
• Ugyanebben a fajtacsoportban és a német juhászokban fontos szempont, hogy jelen van-e a gyógyszerérzékenységért felelős génváltozat. Ez a probléma azt jelenti, hogy az érintett kutyák bizonyos gyógyszerek alkalmazása során, súlyos, akár életveszélyes tüneteket mutathatnak. A gyógyszerérzékenységet hordozó (nem terhelt) állat esetében is igen gondosan kell megállapítani bizonyos gyógyszerek adagját.

A kizárólag genetikai hátterű betegségek esetében azt mondhatjuk, hogy igen, bizonyos fajtákban megjelenhet a betegség, a keverék kutyákban pedig igen nagy valószínűséggel (99.9%) nem fog megjelenni. Ugyanakkor, ha gondos a tenyésztő akkor a genetikai betegségekkel nem terhelt és azokat nem hordozó kutyákat fogja tenyészteni.

Többtényezős betegségek

Az ízületi diszplázia az egyik leggyakoribb ortopédiai megbetegedés kutyák esetében. Akár könyök-, váll- vagy csípőízületet érint a rendellenes fejlődés, minden esetben több tényező játszik szerepet a kialakulásában. Az összetett oktan egyik részét képezi az öröklött tényező, amely meghatározza az adott ízületet alkotó csontvégek egymáshoz visztonyított alakulását. A betegség szűrése röntgenvizsgálattal történik, számos fajta esetében az állatorvosok rutin-szerűen végzik ezt a vizsgálatot. A nagytestű kutyafajták, mint például a német juhász, az arany retriever, a masztiffok sokkal gyakoribb ez a probléma és érzékenyebbek is rá, mivel a medenceizomzatuk kevésbé kötött és kevésbé tolerálják a fájdalmat.

Egy vizsgálat elegendő ahhoz, hogy minden kiderüljön?

Nem, nem lesz elegendő egy vizsgálat, sőt! Számos vizsgálhatatlan, egyedi tényező is jelen lehet. Sajnos, ahogyan fentebb is említettük, vannak betegségek amelyek kialakulásában sokszor nemcsak egy ok (például öröklött genetikai probléma áll), hanem több tényező is közrejátszik. Ilyen többek közt például a diszplázia, a cukorbetegség és a pajzsmirigy csökkent működése.

• Ízületi diszplázia esetében a röntgenvizsgálat azt mutatja meg számunkra, hogy milyen a csontok alakulása. A többi tényezőt, mint például a táplálást, edzettséget, mély izomzat kötöttségét, fájdalomküszöböt nem igazán lehet objektíven vizsgálni, csak ajánlásokat tenni ezekkel kapcsolatban.
• A cukorbetegség és a pajzsmirigy csökkent működésének a hátterében sokszor autoimmun folyamat van (bizonyos sejtek felületi szerkezetének alakulása következtében az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigyet vagy a pajzsmirigyet), de emellett szerepet játszik a kialakulásában a nem, a testsúly és a fajta is. Bizonyos kutyafajtákban gyakrabban jelenik meg: ilyenek például az angol és a gordon szetter, a rhodesiai ridgeback, a dobermann és az óriás schnauzer.

A többtényezős betegségek kialakulása nemcsak a fajta kutyákra jellemző, bár természetesen halmozódhat bizonyos fajtákban, tenyésztői vonalakban. A keverék kutyák esetében is előfordulhatnak ezek a többtényezős oktanú betegségek, mivel a genetikai háttér csak egy része az okoknak.

A fenti rövid összefoglalóból is látszik, hogy nem mondható ki egyértelműen, hogy a fajtatiszta kutyák betegesebbek-e, vagy sem. A genetikai betegségek esetében nagyon fontos a tenyésztő szerepe és az, hogy a leendő tulajdonos is tájékozott legyen ezekkel a betegségekkel kapcsolatban. Az összetett oktanú megbetegedésekkel kapcsolatban pedig minden esetben érdemes az állatorvossal egyeztetni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek erősen befolyásolhatják a betegség kialakulását.

Források:

1. Ringstad, N.K., Lingaas, F. & Thoresen, S.I. Breed distributions for diabetes mellitus and hypothyroidism in Norwegian dogs.Canine Med Genet 9, 9 (2022). https://doi.org/10.1186/s40575-022-00121-w
2. Részletes információk a diszpláziáról.