Kutyahideg: Mikor kell kabát az ebre?

A hideg idő beköszöntével sok kutyatulajdonos ad téli kabátot kedvencére. Tanácsadó állatorvosunk segítségével összegyűjtöttük, hogy milyen időben, milyen kutyának és milyen tevékenység során szükséges a meleg viselet.

A kérdés tehát: „Milyen hidegben kell kabátot adni a kutyára?”
A rövid válasz, hogy: „Attól függ!”
Ennek tükrében, a kérdés helyesen: „Mitől függ, hogy kell-e kabát az ebre?”

A kutya mérete

Számos kutatást végeztek az utóbbi évtizedekben azért, hogy pontos képet kapjanak a szakemberek arról, hogyan függ össze a kutyák testtömege a testük felületének nagyságával. Az alábbi táblázatban látható, hogy a testfelület mérete – arányosan – sokkal nagyobb egy kisebb méretű kutya esetében, mint egy közepes vagy nagy kutya esetében. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy kicsi kutya, például egy csivava, arányosan sokkal nagyobb felületen adja le a hőt, mint egy nagy méretű kutya, például egy dán dog.

A kutya szőre

A kutyák szőrét – ahogyan azt már egy korábbi cikkben is tárgyaltuk – számos szempont szerint jellemezhetjük. Ilyenek például a:

• aljszőrzete minősége és mennyisége;
• a szőr hossza;
• bunda vastagsága;
• a bunda ápoltsága;
• van-e egyáltalán szőre (ugye nem szabad elfeledkezni a kopasz kutyákról sem).

A hővédelem szempontjából az egyik legfontosabb tényező, hogy van-e elegendő aljszőrzete a kutyának. Az aljszőrzet szálai közt bezárva marad a levegő, amelyet az állat teste felmelegít. Erre fekszik rá záró rétegként a fedőszőr, a meleg levegőt a test körül tartja. Az aljszőrzet és a fedőszőrök együttesen egy hőszigetelő réteget alkotnak.

A nappalok hosszának változása és a hőmérséklet csökkenése jelzés a kutyáknak, hogy közeleg a tél. Mindezek hatására megkezdődik a szőrváltás, azaz a téli bunda növesztése. Értelemszerűen a hosszú szőr nagyobb védelmet jelent a hideg ellen, mint a rövid szőr. Ugyanakkor nem minden hosszú szőr nyújt megfelelő védelmet. Ha például egy puli szőre teljesen összefilcesedett, nagy csomókban lóg, akkor az a szőr nem fog olyan jól védeni a hideg ellen, mint egy rendben tartott, zsinórosan lógó puliszőr.

A hosszú szőrű (pl.: bearded collie), a közepes szőrű (pl.: arany retriever), a dupla szőrű (pl.: shetlandi juhász) fajták esetében bízhatunk a természet erejében, és még ha lakásban is tartjuk a őket, akkor is nagy valószínűséggel egy átlagos téli sétához megfelelő lesz a saját „ködmönük” még a hideg napokon is.

A rövidszőrű (pl.: pointer, boxer, vizsla), az egyrétegű szőrű (pl.: whippet, agarak) fajták esetében is érezhető, hogy egy kicsit több a szőrük ebben az időszakban, de ez a bundavastagság nem lesz elegendő egy hosszabb sétára, kelleni fog rájuk kabát, ha nagyon hideg van.

A drótos és göndör kutyák szőre is megvastagszik, jobban fog védeni, mint egy sima vagy rövid szőr, de az ő esetükben is van az a hőmérséklet, amikor már kabátot kell adni rájuk.

Ahogy írtuk, a pulik csomós, ápolatlan szőre kevésbé véd a hidegben. Ez igaz minden csomós és összefilcesedett szőrre: a csomóban összegubancolódva vannak a szőrszálak, nem tud levegő kerülni közéjük, ezáltal a hőszigetelő réteg sem tud kialakulni.

Végül ne feledkezzünk meg a kopasz kutyákról sem! Számukra elengedhetetlen egy teljes kabát készlet: a vékony vízhatlan daraboktól a vastag tollkabátig mindenre szükségük lehet.

Fajta

Sok kutyafajtát nem feltétlenül olyan klimatikus viszonyok között tartunk, mint ami számára a teljesen ideális lenne. Ilyenek például az Afrikából származó basenji, vagy mondjuk a rhodesiai ridgeback. Kutatásokkal igazolták, hogy a melegkedvelő fajták normál anyagcseréje nem olyan intenzív, mint a hideget kedvelőké, azaz nem képesek olyan hatékonyan fűteni belülről magukat, mint a hidegkedvelő fajták. Az eltérő anyagcsere mellett fontos, hogy tudjuk, hogy a meleg éghajlati viszonyokat kedvelő fajták, még a hűvös idő beköszöntével sem képesek olyan vaskos bundát növeszteni, ami melegen tudná tartani őket a nagy hidegekben.

Aktivitás

Az, hogy szükség van- e kabátra, nagyban függ attól, hogy milyen aktivitást végez a kutya. Képzeljük el azt az jelenetet, mikor egy energiától kicsattanó Jack Russel terrier hosszú sprinteket futva labdázik a téli Dunaparton mínusz 5°C-ban, mellette pedig ott poroszkál az öreg arany retriever az idős gazdijával. Ebben az esetben inkább az öreg döcögő retrievernek van szüksége kabátra, mint a rohangáló Jack Russel-nek. Ugyanakkor a labdázás után a Jackie-t is fel kell öltöztetni, nehogy nagyon áthűljön.

Kor és egészségi állapot

Akárcsak az emberek esetében, az állatoknál is az idősebbek és a betegek, sokkal kevésbé viselik jól a környezeti tényezők változásait. Legyen akármilyen szőre vagy legyen bármekkora méretű is a kutya, ha idős vagy beteg, vagy idős és beteg, akkor nagyon oda kell figyelni, nehogy a hűvös időben még meg is fázzon.

Hőmérséklet

A hőmérséklettől is függ, hogy kell-e kabát/takaró a kutyára.

• Amikor átlagosan 15°C különbség van a benti és a kinti hőmérséklet közt (azaz 5°C körüli a kinti hőmérséklet), akkor szükséges megfontolni, hogy a kicsi kutyák (<5kg) kapjanak kabátot a sétához. De figyelni kell az állatot, ha fázik, reszket és ez nem múlik aktívabb mozgatásra sem, akkor lehetséges, hogy 7-8°C esetén is szükség lehet kabátra.
• Amikor átlagosan 20°C különbség van a benti és a kinti hőmérséklet között (azaz 0°C körüli a kinti hőmérséklet), akkor a piciket már mindenképp kell takarni, valamint a közepes és nagyobb méretű, rövid és sima szőrű pajtások is kabátot kell kapjanak.
• Amikor kint folyamatos fagy van, -5°C vagy annál alacsonyabb a hőmérséklet, akkor minden méretű rövid, sima és egyrétegű szőrű kutyát kabátozni kell.

A folyamatosan kint tartott kutyák nagyobb mértékben tűrik a hideg körülményeket, de az biztos, hogyha fagypont körüli hőmérsékleten kint lakik egy rövid szőrű kutya, akkor az valamilyen módon elkezdi jelezni, hogy számára nem ideális ez az időjárás. A jelzés nem biztos, hogy nyüszögés vagy reszketés, előfordulhat, hogy 1-1,5 hét hideg után a kutyánk elkezd veszíteni a súlyából.

A kabát kérdés tehát nem egyszerű és nem lehet sablonosan kezelni. Minden egyes kutya esetében egyedileg végig kell gondolni és ha kell, akkor az állatorvossal egyeztetni, hogy szükséges-e a hideg időben kabátot viselnie.

Forrás:

• Hill RC, Scott KC. Energy requirements and body surface area of cats and dogs. J Am Vet Med Assoc. 2004 Sep 1;225(5):689-94. doi: 10.2460/javma.2004.225.689. PMID: 15457660.