Tavaszi szőr-ügyek
Ahogyan egyre melegebb van, kedvenceink is elkezdenek felkészülni arra, hogy végre nem kell már olyan meleg bunda. A gazdik számára elkezdődik a végeláthatatlan fésülés, szőrgyűjtés,
Tanácsadó állatorvosunk cikke
A tavasszal megújuló természet veszélyeket is rejt kedvenceink számára. Elsősorban nem a kullancsokra és az egyéb külső élősködőkre gondolunk, hanem az idegen testek, száraz növényi részek és a virágporok veszélyeire.
Az alábbi kérdésekre keressük a választ állatorvosi segítséggel:
A szőrváltás részleteiről korábban már írtunk. Az intenzív szőrváltás során a kihulló aljszőrzet könnyen csomósodik, rendkívül könnyen gubancolódnak bele növényi részek (pici tüskés ágdarabkák, szárazabb fűdarabok, netán toklász). Ezek mellett a mezei füvek és virágok porával is hamar telítődik a szőrzet ebben az időszakban.
Furcsán hangozhat a megnevezés: „idegen test”, de az állatorvosok ezt az összefoglaló megnevezést használják azokra a kisebb (vagy nagyobb) tárgyakra vagy anyagokra, amik nem tartoznak a test természetes részei közé, de valamilyen módon bekerültek a test belsejébe vagy a felületébe fúródtak. Ezek az idegen testek okozhatnak irritációt, gyulladást esetleg tályog alakulhat ki miattuk. Ha a szervezet nem képes saját erőforrásait használva kilökni magából ezeket az idegen testeket, akkor mindenképpen állatorvosi segítségre van szükség.
Kedvenceink életében az egyik legkomolyabb veszélyt tavasszal és a nyár elején a toklász, vagyis az egérárpa jelenti.
Az egérárpa (Hordeum murinum) a gabonafélék családjába tartozó növény. Alkalmazkodóképessége és igénytelensége miatt gyakran megtalálható az utak mentén, városi és mezei környezetben is. Rendkívül gyors növekedésű, kihasználja a kedvező időjárási viszonyokat. Csapadékos tavasz esetén már április végén „kalászt” hozhat, amelyben magjait hosszú és vékony, gyakran horgas vagy spirális növényi szőrszálak veszik körül, amik behatolhatnak az állatok bőrébe, ínyébe, de akár a kötőhártyájába is.
Az emberek legtöbbje könnyen felismeri ezt a gyomnövényt, ha nem amiatt mert gyermekként dobálták az iskolaudvaron egymás hajába a kalászokat, akkor sajnos az állatorvosnál találkoztak vele. A növény felépítése jellegzetes, vékony szára van, 20-70 cm magasságú, keskeny, zöld levelei finoman szőrözöttek, a csúcsán pedig megtalálható a jellegzetes „kalász”.
Amikor megjelennek a „kalászok”, attól kezdve sajnos veszélyt jelentenek. A legveszélyesebbek azonban május végén, június elején, mikor az első igazán forró napok beköszöntenek és megszáradnak a növény végén a kalászok.
Ha a sétánk útvonalán, az út szélén kihúzzuk őket gyökerestől, mikor felismerjük a jellegzetes formáját a növénynek, akkor sem szabad eldobni, mivel pár órán belül kiszárad a kalász és az apró toklászok tovább szaporítják a növényt, illetve veszélyt jelentenek a kutyákra és a macskákra. Érdemes magunkkal vinni egy szemetes zsákot, összegyűjteni és otthon a kukába dobni (nem a zöld hulladékba), hogy valamennyire megállítsuk a további szaporodását.
Ha felkészültek vagyunk növényismeretből és még kalászosodás előtt felismerjük a száráról és a leveléről a növényt, akkor húzzuk ki gyökerestől és bátran ott is hagyhatjuk, hogy zöldhulladékként táplálja a talajt.
Ha kipróbáljuk az alábbiakat, akkor nagyon egyszerűen megkapjuk a választ a fenti kérdésre. A letépett kalászt két tenyerünk közé téve, dörzsöljük a kalász tengelyével párhuzamosan a kezünket! Mi történik? A kalász szépen „vándorol” a csúcsa irányába. Ugyanezt teszi a bőrben, az orrlyukakban, a kötőhártyában, a hallójáratban és az ínyben is. A csúcsa irányában szépen halad befelé a szövetekbe. A kutya vagy a macska pedig elkezdi nyalni-dörzsölni, amitől még mélyebbre fúródik.
Nagyon fontos a gondos szőrápolás. Kedvencünk és saját helyzetünket is megkönnyítjük, ha a vedlés során elhullajtott szőröket rendszeresen kifésüljük és eltávolítjuk a test felületéről. Hosszabb szőrű kutyák esetében érdemes tavasszal az ujjak közül is kinyírni a szőrt, hogy kevésbé tudjon beleakadni a toklász. Séták során figyelni kell rá, hogy elkerüljük a toklászos területeket.
Ha mégis belefutna egy ilyen árokba a kutya, akkor otthon rá kell szánni az időt és alaposan átfésülni, áttapogatni a szőrt, különös tekintettel az ujjközökre és az áthajlási területekre. Amennyire lehetséges, húzkodjuk ki ezeket a növényeket a kertünkben és a házunk körüli útszéleken, hogy macskánkat is védjük, amennyire lehet.
A cicákat is érdemes átsimogatni és átnézni minden nap toklász jelenlétére, mivel sajnos ők arra járnak, amerre kedvük tartja.
Nagyon könnyű észre venni, hogy hová fúródott toklász, mivel a kutya és a macska is folyamatosan piszkálni, nyalni fogja az érintett területet a lábon. Ha még ennél is kellemetlenebb helyre (kötőhártyába, ínybe, orrjáratba, hallójáratba) jutott a toklász, akkor pedig azonnali duzzanat, kínzó fájdalom és nyugtalanság jelentkezik.
Amint meglátjuk hogy az állat nyalogatja folyamatosan a lábát, kezdjük el keresni az okát. Ha meglátjuk a toklászt és meg tudjuk fogni, akkor távolítsuk el, ha ez nem sikerül, akkor akadályozzuk meg azt, hogy az állat tovább piszkálja, amíg eljutunk az állatorvoshoz.
Igen, minden esetben meg kell nézetni állatorvossal! Ha a nagy részét el is tudtuk távolítani a bőrből, akkor is előfordulhat, hogy kisebb darabok bent maradtak, amit csak speciális eszközökkel (például idegentest fogóval) és esetleg csak bódításban tud eltávolítani a szakember. Amennyiben hallójáratba, szembe, orrba, ínybe fúródott a növényi rész, akkor ne habozzunk, hanem azonnal fogjuk a kedvencünket és vigyük a legközelebbi és nyitva levő állatorvosi rendelőbe, hogy elkerüljük azt, hogy a toklász túlzottan befúródon a szövetekbe és esetleg komolyabb műtétre legyen szükség.
Akadályozzuk meg, hogy tovább piszkálja, bántsa a befúródott toklászt az állat. Ez sajnos egyes esetekben szinte lehetetlen, mint például a hallójárat, az orrjárat és az íny esetén, ezért ezekben az esetekben tényleg SOS állatorvoshoz kell menni.
Ha az ujjak közé fúródott a toklász, és csak délután, vagy másnap reggel jutunk el szakemberhez, akkor végezzünk langyos vizes – Betadine-os lábáztatást. Kis homokozóvödörben készítsünk enyhén Betadine-os (híg tea színű), langyos vizes oldatot és ebbe tegyük bele 15-20 percre az állat lábát. Jól fertőtlenít és nyugtatja az irritált bőrt.
Tavasszal a mezőn szaladgálva számolnunk kell azzal is, hogy a virágzó fűfélék és réti egynyáriak pora rárakódik a szőrre, ami nemcsak közvetlenül a bőrt irritálhatja, hanem a légutakat is. Érdemes egy-egy kisadós réti séta után „kiporolni” a kutyát, akár kézzel egy alapos borzolással, akár nedves ronggyal végig törölgetve, hogy minél kevesebb allergén maradjon a szőrön. Ha viszketnek a lábvégek, akkor ugyanúgy, mint a sós téli séták esetén, tiszta vízzel érdemes átmosni és szárazra törölni a lábakat.
Ahogyan egyre melegebb van, kedvenceink is elkezdenek felkészülni arra, hogy végre nem kell már olyan meleg bunda. A gazdik számára elkezdődik a végeláthatatlan fésülés, szőrgyűjtés,
Itt a tél, kedvenceink belül és kívül is felkészültek a hideg – de legalábbis enyhébb – időre. A felkészülés egyik része a szőrváltás. Korábbi írásunkban
Mosás, vágás és szárítás jöhet? Mitől lesz illatos, csillogó és puha tapintású a kedvencünk? Cikkünkből többek közt kiderül, hogy mire érdemes gondot fordítani, hogy valóban
Az Állatpatika állatorvosi felügyeletét az Orthovet Állatorvosi Rendelő és Sebészeti Központ állatorvosai látják el.
Copyright © 2022. Prophyl Kft.
This website uses cookies so that we can provide you with the best user experience possible. Cookie information is stored in your browser and performs functions such as recognising you when you return to our website and helping our team to understand which sections of the website you find most interesting and useful.
Strictly Necessary Cookie should be enabled at all times so that we can save your preferences for cookie settings.
If you disable this cookie, we will not be able to save your preferences. This means that every time you visit this website you will need to enable or disable cookies again.
This website uses Google Analytics to collect anonymous information such as the number of visitors to the site, and the most popular pages.
Keeping this cookie enabled helps us to improve our website.
Please enable Strictly Necessary Cookies first so that we can save your preferences!
More information about our Cookie Policy