A macskák viselt dolgai – II. rész

Következő cikkünkben áttekintjük a macskák táplálkozási szokásait, a normál és rendellenes alomszokásaikat. Betekintést nyújtunk abba, hogy hogyan kommunikálnak hangokkal, valamint abba is, hogy hogyan tanulnak ezek a különös állatok.

Táplálkozási szokások

A főként kint tartott házimacskák – akárcsak a vadon élő társaik – ragadozó életmódot folytatnak, annak ellenére, hogy a táplálékuk döntő részét az emberek biztosítják számukra. A macskák a természetben nagyon jól tudnak alkalmazkodni a változó zsákmányhoz, azt fogyasztják, ami leginkább elérhető számukra (ez lehet kisrágcsáló, madár, de akár hal, hüllő és kétéltű is), ezen kívül évszakonként is változik, hogy mit fogyasztanak. Mindezek mellett, ösztönösen érzik a macskák is, hogy mire van szükségük, és törekednek arra, hogy a zsákmányból leginkább azokat a részeket fogyasszák el, amelyekkel kielégítik a szükségleteiket.

Természetüknél fogva, a macskáknak szükségük van arra, hogy a táplálékukért – úgymond – tegyenek valamit, ne csak elfogyasszák azt.

Azok a macskák, akik kint is vannak, vadászhatnak, küzdhetnek a táplálékért, de a bent tartott társaiknak annyi a dolguk, hogy odasétálnak az etetőhöz és esznek. A kizárólag lakásban, zártan tartott macskák teljes mértékben a gondozójuktól függenek. A tulajdonos dönti el helyettük, hogy mikor, mennyit és mit kell enniük.

A táplálékszerző magatartás hiánya több szinten befolyásolja a macska jólétét. Természetes körülmények között:

• a táplálék megszerzéséhez fizikai és mentális aktivitásra van szükség;
• hosszabb-rövidebb aktív időszakot követel a táplálékszerzés az állattól;
• szabadon választhat, hogy mire van szüksége.

A kizárólag lakásban tartott macskabarátaink jóléte érdekében nemcsak elé kell tenni az ennivalót vagy a tápot, hanem valamilyen módon ki kell elégítenünk a táplálkozáshoz kapcsolódó magatartási formáit is. Ezt többféleképpen tehetjük, például:

• Kiváló táplálékszerzéssel kapcsolatos játékokat lehet a nagyobb pet-shopokban vásárolni, ezzel kedvencünk kellő időt és energiát tud fordítani a táplálkozásra.
• Apró (a természetben található táplálék méretéhez hasonló) adag táplálékokat helyezzünk a lakás különböző pontjain el, hogy a táplálékszerző magatartást erősítsük, az ehhez kapcsolódó aktív időszakot növeljük. Jótékony hatású lehet, ha erre-arra elpottyantunk pár szem száraztápot, ami szintén növeli a táplálék megszerzésével kapcsolatos aktivitást.
• Időszakosan biztosítsunk neki több választást a táplálkozásban. Fontos, hogy ne a „zselés-vagy-aszpikos-vagy-pástétom” formátum között kelljen választania, hanem az állatorvossal egyeztetve vigyünk 2-3 azonos minőségű, de más beltartalmú tápból egy kis kóstolót, hogy megmutathassa nekünk, hogy mire is van szüksége.

Alomhasználat

Egy egészséges macska naponta két-háromszor ürít nagyobb mennyiségű vizeletet, illetve egyszer – esetleg kétszer – ürít bélsarat. A benti macskák esetében a leggyakoribb magatartással kapcsolatos probléma a nem megfelelő alomhasználat illetve a vizeletspriccelés. Ezek a problémák általában többmacskás háztartásokra jellemzőbbek, de bizonyos esetekben egymacskás otthonokban is előfordulhatnak.

Nem megfelelő alomhasználat esetén legelőször végig kell gondolni, hogy megfelelő-e az alom. A legfontosabb szempontok az alábbiak:

• puha, könnyen kaparható;
• szag- és pormentes;
• tiszta (naponta legalább kétszer szükséges tisztítani, ennek során nemcsak a bélsarat, hanem az összecsomósodott, vizelettel teli alomanyagot is el kell mindig távolítani).

Ha az alom rendben van, akkor minden esetben fel kell merüljön a gazdákban, hogy esetleg valamilyen megbetegedés állhat a probléma hátterében, ezért érdemes mihamarabb állatorvoshoz fordulni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy stressz esetén is megjelenhetnek ezek a nem kívánatos magatartásformák. Ilyen stressz lehet a környezet hirtelen megváltozása (átkerül az alomtálca máshová) vagy akár a rendszeres gondozó személy hiánya (albérletbe költözik az egyetemista kisgazdi).

A vizeletspriccelés a passzív agresszió jele, valamint a kandúrok normál ivari viselkedésének része. Ha időben ivartalaníttatjuk kandúrunkat, még a spriccelés megjelenése előtt, akkor remélhetőleg nem fogja felvenni ezt a viselkedést. Ha már elkezdett jelölni és utána történik az ivartalanítás, akkor nagy valószínűséggel megmarad ez a szokása a cicának.

Ha a rendellenes vizelet- és bélsárürítési szokások hátterében nem megbetegedés áll, akkor ezek megszüntetése rendkívül nehéz feladat, különösen a csak bent tartott macskák esetében. Számos stresszoldó készítmény kapható kereskedelmi forgalomban, ami segíthet ezeken a problémákon, ugyanakkor nagyon fontos, hogy kedvencünk szociális magatartását (sok játékkal), valamint táplálékszerzési magatartását (lásd fentebb) is serkentsük, élénkítsük, valamint környezetét gazdagítsuk, hogy az őt érő stresszt oldjuk.

Kommunikáció hangokkal

A macskák képesek hangokkal segítségével kommunikálni egymással, valamint kifejezni belső állapotukat. Hangjaik repertoárja igen gazdag, legkevesebb 21 különböző hangot különböztettek meg eddig a viselkedéskutatók. A hangok csoportosítása nem egyszerű és nem egyértelmű, mivel sok esetben nem következetes az adott hang használata egy adott helyzetben. Lássunk néhány egyszerűbb példát:

• Nyávogás – számos jelentése lehet, szociális és szaporodási helyzetben is használják.
• Nyivákolás vagy nyarvikolás – a kandúrok az ivarzási időszakban használják, a nőstények inkább figyelmeztető hangként.
• Kurrogás – ismerősök köszöntése.
• Morgás – agresszivitást jelez.
• Fújás – legtöbbször ijedtséget, meglepetést jelez, de elriasztásként is használják.
• Fájdalom kiáltás – leggyakrabban verekedés közben hallható, fájdalmat jelez és riaszt.
• Dorombolás – kellemes élethelyzetekhez kapcsolódik, barátságos jelzés, ugyanakkor sok esetben tapasztalható, hogy beteg állat dorombolással gyógyítja magát.

Saját macskánkat megfigyelve, mi is rájövünk a „nyelvhasználatukra”. Szinte minden tulajdonos képes 6-8 kommunikációs hangot azonosítani és társítani bizonyos helyzetekhez.

Hogyan tanulnak a macskák?

Más állatokhoz hasonlóan a macskák is képesek hosszú távon változtatni a magatartásukon bizonyos események kapcsán, azaz tanulni. Ők is taníthatók klikker tréner módszerrel például, de leghatékonyabban jutalomfalat használatával érhetjük el, hogy megcsináljanak bizonyos feladatokat. Nagyon fontos a macskák tanítása során is, hogy fizikai fájdalmat, megriasztást és erős hanghatást ne használjunk, mert az ilyen stressz végül nem kívánatos magatartásformákat eredményezhet.

Számos trükkre és játékra megtaníthatjuk őket, határt csak a fantáziánk szabhat. A macskák (főleg a csak lakásban tartottak) kifejezetten szeretik és élvezik a figyelmet és a szellemi aktivitást, amit a tréning jelent a mindennapjaikban. A tanítás és tréning kiválóan javítja a nemcsak a macskák mindennapi jólétét, hanem a gazdiét is.

Források:

1. Feline Behavior Guidelines – AAFP, 2004
2. Overall KL, Rodan I, Beaver BV, Carney H, Crowell-Davis S, Hird N, Kudrak S, Wexler-Mitchel E; Panel on Feline Behavior Guidelines; American Association of Feline Practitioners. Feline behavior guidelines from the American Association of Feline Practitioners. J Am Vet Med Assoc. 2005 Jul 1;227(1):70-84. doi: 10.2460/javma.2005.227.70. PMID: 16013540.
3. Delgado M, Dantas LMS. Feeding Cats for Optimal Mental and Behavioral Well-Being. Vet Clin North Am Small Anim Pract. 2020 Sep;50(5):939-953. doi: 10.1016/j.cvsm.2020.05.003. Epub 2020 Jul 8. PMID: 32653265; PMCID: PMC7415653.
4. Tavernier C, Ahmed S, Houpt KA, Yeon SC. Feline vocal communication. J Vet Sci. 2020 Jan;21(1):e18. doi: 10.4142/jvs.2020.21.e18. PMID: 32017479; PMCID: PMC7000907.