Annak ellenére, hogy csak nemrég mentek el a fecskék, hogy a téli időszakot melegebb tájakon töltsék, itt az ideje gondolkodnunk azon, hogy jövő tavasszal hogyan tudnánk nekik segíteni, hogy minél többen rakjanak fészket a közelünkben.

A mesterséges fecskefészkek segíthetnek a fecskepopuláció fenntartásában, különösen azokon a területeken, ahol a természetes költőhelyek eltűnőben vannak. Ezek a fészkek nemcsak biztonságos költőhelyet jelentenek, hanem segítenek abban is, hogy a fecskék visszatérjenek a településeinkre, és csökkentsék a rovarok számát.

Kisebb településeken sok esetben közösségi összefogással a madár- vagy kertbarát egyesületek ilyenkor kezdik el tervezni a fecskebarát programok folyamatát.

De miért ilyen korán? Miért nem elég majd csak februárban?

Mielőtt ezekre a kérdésekre választ adunk, nézzük meg, hogy hogyan is zajlik a fecskék fészeképítése!

A fecskék fészkének építése egy nagyon összetett folyamat, és számos tényező összhangját igényli:

• Fontos számukra a megfelelő hely kiválasztása – általában állattartó helyek körül szeretnek fészkelni. Ennek két oka van: a háztáji állattartás vonzza a rovarokat, így elég táplálék van itt számukra, valamint az állatok szőre remek szerkezeti eleme a fecskefészkeknek.
• Semmiképp ne bántsuk az előző évi fészkeket, miután elmentek a lakók, mert nem mindig építenek újat maguknak visszaérkezés után, sokszor a régit újítgatják fel. Emellett csábító a fészek jelenléte azoknak a fecskéknek is, akik nem itt fészkeltek az előző évben.
• Az is fontos, hogy legyen nedves-saras terület a közelben, hiszen sarat használnak a fészkek tapasztásához. Ha nincsen természetes tocsogó, akkor a kihelyezett fészkek körül nekünk kell gondoskodni a mindennapi sarazásról.

Leggyakrabban a molnárfecske és a füsti fecske fészkel hazánkban, és bár ezeknek a madaraknak az életmódja és szokásai kissé eltérőek, a fészkeik szerkezete hasonló elveken alapul. Jellemzően védett helyet keresnek, amely megóvja őket a ragadozóktól és az időjárás viszontagságaitól. A füsti fecskék leggyakrabban épületek ereszalja alatt, istállókban, garázsokban vagy más zárt terekben építenek fészket, ahol a fiókáik biztonságban fejlődhetnek. A molnárfecskék gyakran választanak kiépítettebb helyeket, például házak falait, balkonokat vagy tetőcserepek alatti zugokat.

A fészkeket leggyakrabban sárlabdákból építik. A fecskék nedves sárral, agyagos talajjal vagy homokkal kezdenek dolgozni, melyet csőrükkel gyűjtenek be a földről, gyakran tócsák vagy patakok közeléből. Egy-egy fecske akár több ezer sárlabdát is felhasználhat a fészek megépítéséhez, apró adagokban szállítják a fészekhez ezeket, amelyekkel rétegről rétegre építik meg otthonukat.

A sárlabdákat ügyesen egymásra helyezik, és várnak egy kis időt, hogy megszáradjon, mielőtt újabb réteget vinnének fel. Így fokozatosan, napok alatt épül fel a fészek. Az építés közben gyakran használnak száraz fűszálakat, hosszabb-rövidebb szőrszálakat, amikkel megerősítik a szerkezetét a madárlaknak.

Az alsó részét tölcsér alakúra építik, míg a felső részt szinte teljesen fedett, így mintegy zárt kosárként védi a tojásokat és a fiókákat. A fészekbe egy kis bejáratot hagynak, itt tudnak etetni, illetve a fiókák ezek keresztül piszkítanak a fészken kívülre.

Egy otthont gyakran több évig is használnak, de rendszerint minden évben javítgatják és újraépítik, hogy kellően biztonságos legyen.

Amellett, hogy saras-tocsogót biztosítunk számukra a fészkelőhelyek körül, nagy segítség lehet a mesterséges fecskefészkek kihelyezése is.

A mesterséges fészkek készítése kiváló módszer arra, hogy segítsük őket a költőhelyek kiválasztásában és kialakításában, ugyanakkor a hosszú őszi-téli estéken remek időtöltés ezek elkészítése és annak megtervezése, hogy hogyan és hová fogjuk felhelyezni majd őket.

Miből készítsünk mesterséges fecskefészket?

A fecskefészkek alapanyagai egyszerűek, de tartósnak kell lenniük, hogy ellenálljanak az időjárás viszontagságainak és évekig biztosítsanak otthont számukra.

Agyag

Magát a formázott fészket érdemes agyagból készíteni. A Magyar Madártani Egyesület honlapján pontos adatokat találhatunk a méretekre vonatkozóan.

• Sablon

Először sablont érdemes készíteni például gipszből. Utána, ha beszereztük az agyagot, ki kell porciózni 35-40 dkg-os buborékmentes adagokra. A sablon segítségével a fészkeket elkészíthetik a gyerekek is.

• Formázás

Fontos, hogy ne legyen buborék a kinyújtott agyaglapban sem, mert a kiégetés során eltörhet miatta a fészek, illetve lényeges, hogy a puha agyagba lukakat is tegyünk, hogy könnyebb legyen felfúrni majd.

• Szárítás

Ez elkészült agyagfészkek száradását nem szabad siettetni. Nyugodtan kint lehet hagyni őket a hűvösben. Minél lassabban száradnak, annál tartósabbak lesznek majd, annál kevésbé törnek a kiégetés során.

• Kiégetés

Mielőtt elkészítjük a fészkeket, érdemes egyeztetni egy helyi keramikussal, hogy a segítségét kérjük a fészkek kiégetésében. Sajnos az agyag alap nem használható kiégetés nélkül, mert megszívja magát nedvességgel és leesik, ami ránk és a fecskékre nézve is veszélyes lehet.

Fa alap

A fészek alapja fából készülhet, ennek segítségével tudjuk rögzíteni az eresz alatt a fészket. Nem szabad túl nehéz faanyagot választani, mert ember nincs a talpán, aki az eresz alá képes jól és biztonságosan rögzíteni egy több 10 kg-os „műtárgyat”.

• Fa „pelenka”

Mivel a kisfecskék a nyíláson keresztül kitolják a hátsójukat és kintre piszkítanak, ezért a fészkek alapjához érdemes már a felhelyezés előtt egy „pelenka” funkciójú lécet is feltenni, hogy ne a nyakunkba potyogjon majd nyáron a fecskepiszok.

Mi az, amit ne használjunk?

• Gipsz: A gipsz sajnos nem jó alapanyag, mert nem tudjuk megakadályozni az átnedvesedését, ami miatt nem biztonságos.
• Cement: Nem nedvesedik át, de sajnos rendkívül nehéz, emiatt körülményes biztonságosan rögzíteni, illetve nem is olyan időtálló, mint az égetett agyag.
• Műanyag: A műanyagból készült fészkek könnyen tisztíthatók és hosszú élettartamúak, de kevésbé környezetbarát mint az agyag vagy a cement. Inkább kerüljük a használatát.

Miért kezdjük el korán a mesterséges fészkek elkészítésének és kihelyezésének szervezését?

Azért, mert a házi-fészkek készítése rendkívül időigényes, legjobb esetben is 8-10 hetet vesz igénybe. Ha január elején kapunk észbe, akkor elképzelhető, hogy március végére készülnek csak el a kiégetett fészkek és akkor még ki sem helyeztük őket.

A legjobb, ha az agyag fészkek elkészülnek november végére, decemberben száradnak, januárban kiégetjük és februárban szereljük fel őket.

Készen kapható fecskefészkek

A mesterséges fecskefészkeket ma már készen is megvásárolhatjuk. Ezek a fészkek gyakran előre gyártott anyagokból készülnek, és könnyen felszerelhetők. Áruk azonban elég borsos (2-3 000,- Ft is lehet).

Tekintve, hogy egy fecskefészek nem elegendő ahhoz, hogy valóban csalogassa, csábítsa a szmokingos madárkákat és egy helyre legalább 6-8 fészek elhelyezése szükséges, mindenképpen érdemes megfontolni, hogy milyen költséghatékony módszerrel tudunk megfelelő mennyiségű fészket előállítani.

A házi készítésű agyagfészkek esetében a kiégetés jelenti a legnagyobb költséget, hiszen a keramikusnak fel kell fűtenie a kemencét. Minél több fészek égetését kérjük, annál jobban eloszlik az egy fészket terhelő költség.