Tanácsadó állatorvosunk cikke
Akinek kutyája van, az ismeri a veszettség nevét, hiszen évente kötelező ellene oltatni. Valójában azonban igen kevesen tudják, hogy mi is ez a betegség, kik betegedhetnek meg, milyen tüneteket okoz és miért fontos a védőoltás ellene.
Összegyűjtöttünk néhány tényt és adatot, hogy a tulajdonosok tisztában legyenek azzal, hogy milyen fontos közegészségügyi szerepet játszik az ebek évenkénti oltása a megbetegedés felszámolásában.
A veszettség (rabies, lyssa) egy halálos, idegrendszert érintő, vírusos eredetű megbetegedés, amely állatról-állatra, állatról-emberre és emberről-emberre is terjedhet. Évente közel 60 000 ember veszti életét veszettség következtében és megközelítőleg 15 millió ember részesül, egy lehetséges fertőzést követően, utólag alkalmazott veszettség oltásban, azaz posztexpozíciós oltási sorozatban.
A veszettséget a Lyssavirus nemzetségbe tartozó Lyssavirus rabies és rabies-rokon vírusok okozzák. A vírus ellenállóképessége közepes, a különféle környezeti hatások (60°C, általános fertőtlenítő szerek) gyorsan elölik, emiatt az élettelen környezet, például szennyezett tárgyak és eszközök, nem játszanak szerepet a terjedésében.
A vírus gyenge ellenállóképessége miatt a betegség terjedése csak akkor valósul meg, ha a fertőzött állat testnedve – leggyakrabban nyála – közvetlenül érintkezésbe kerül a másik állat szabad nyálkahártyájával (kötőhártya, szájüreg) vagy sérült bőrfelületével. Az emberek fertőződése szinte mindig veszett állat által okozott sérüléshez köthető, de közegészségügyi szempontból például a fertőzött kérődzők nyers tejének fogyasztása is lehetséges fertőződésnek minősül.
A megbetegedés minden emlőst érinti az egész világon – kivéve Ausztráliát és az Antarktiszt. Megközelítőleg 4 000 faj fogékony a vírusra, az emlősfajok fogékonyságának mértéke azonban nem azonos.
Magyarországon az 1900-as évek elején a városi veszettség volt gyakori, évente 1000-2000 kutya és megközelítőleg 200 macska pusztult el ebben a megbetegedésben. A ’30-as évek során bevezették a kötelező eboltást és az ebek összeírását, emiatt szinte teljesen megszűnt a betegség közelünkben előforduló, ránk, emberekre is nagy veszélyt jelentő városi formája.
A XX. század közepén hazánk területére ért egy Lengyelországból induló erdei veszettség járvány, ami az 1970-es évekre az egész országban elterjedt. Így újra közel került az emberekhez a megbetegedés. Húsz év alatt ötszörösére nőtt a háziállatokban kimutatott megbetegedések száma.
Az 1994-2003 közötti időszakban (1. táblázat), a rókák azaz vadon élő állatok esetében igazolták a veszettség vírus jelenlétét a leggyakrabban, valamint az is látható, hogy macskákban sokkal nagyobb számban mutatták ki a veszettség vírus jelenlétét ebben az időszakban, mint kutyákban.
A ’90-es évek elején, az ország nyugati területein elinduló, csalétekkel végzett róka vakcinázási programot a 2000-es évek során az ország teljes területére kiterjesztették, aminek eredményeként drasztikusan lecsökkent a veszettség esetek diagnosztizálható száma az országban.
A kimutatott esetek drasztikus csökkenése mellett fontos tudni, hogy a lehetséges emberi fertőzések 90%-a háziállatokhoz köthető, ezért felelős állattartóként az egyik igen fontos közegészségügyi feladatunk, hogy kutyáink és macskáink veszettség elleni oltásáról gondoskodjuk.
A 2014-2015-ös évek során, Magyarországon megközelítőleg 1 200 000 kutyát oltottak be veszettség ellen, ami pusztán a 80%-a volt az összes ebnek.
A fertőződést követően a lappangási idő nagyon változó, 2 héttől 6 évig terjedhet, átlagosan 2-3 hónap közötti az ideje. A megbetegedés tünetei az idegrendszert érintik, mivel agyvelőgyulladás alakul ki. A betegség lefolyása a tünetek megjelenése után gyors lezajlású és szinte minden esetben halálos kimenetelű.
A beteg állat viselkedése alapján megkülönböztetjük a „csendes” formát és a „dühöngő” formát. A viselkedés kezdeti és legszembetűnőbb megváltozása az, hogy a vadállatok félénksége megszűnik, az ember közelébe merészkednek. A „dühöngő” veszett állatok támadhatnak, rendkívül veszélyesek és kiszámíthatatlanok, valamint az idegrendszeri problémák miatt hangjuk rekedtté válik és nem lesznek képesek nyelni, nyáluk csorogni fog. A betegség végstádiumában bénultság alakul ki, az állatok elfekszenek, majd elhullanak.
Amennyiben felmerül a kockázata annak, hogy emberi fertőződés történt, akkor a háziorvos értesíti a közegészségügyi és az állategészségügyi hatóságot. Az előbbi elrendeli az úgynevezett posztexpozíciós (azaz lehetséges fertőződés utáni) veszettség elleni oltási sorozat beadását, az utóbbi pedig a fertőzésre gyanús állat hatósági megfigyelését végzi, illetve annak elhullása esetén laboratóriumi vizsgálatot rendel el.
A posztexpozíciós oltási sorozat eredményesen véd a megbetegedéstől, ugyanakkor a vakcinázás minden esetben szigorú orvosi felügyeletet igényel a lehetséges mellékhatások miatt. Mivel a veszettség megbetegedés nagyon komoly, életet veszélyeztető következményekkel jár, ezért nagyon szigorú szabályozás alatt áll a kutyák oltási kötelezettségtől kezdve egészen a fertőzés esélyének kitett személyek kezeléséig az összes lépés.
A rókák, a kutyák és a macskák létfontosságú szerepet játszanak a legtöbb emberi expozícióban, ezért ezeknek az állatoknak a veszettség elleni vakcinázása rendkívül fontos. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne csak a minimális kötelezettségeknek tegyenek eleget az állattartók. A kertben tartott macskák veszettség elleni oltása nem kötelező, de igen fontos feladata a gondos állattartónak.
Források:
Mikor kiskutya érkezik a családba, az első és egyik legfontosabb állategészségügyi teendő, hogy oltást kapjon. Minden kutyatulajdonos rémálma, a kutyafuttatókban számtalanszor hallott rémisztő betegség: a
A rövidfejű és turcsi orrú kutyafajták egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kutyatulajdonosok közt. Kedves pofájuk, szórakoztató küllemük és békés természetük miatt sokan választják családi kedvencnek
Napjainkban az élet minden területén megjelennek különféle „irányzatok”, beszéljünk akár ruhákról (fast fashion vs. second hand), akár étkezésről (nagyáruházban vásárolt élelmiszerek vs. bio-házi termékek). A
Az Állatpatika állatorvosi felügyeletét az Orthovet Állatorvosi Rendelő és Sebészeti Központ állatorvosai látják el.
Copyright © 2022. Prophyl Kft.
