Tanácsadó állatorvosunk cikke
A szívférgesség egy alattomos és egyre gyakoribb betegség, amely a kutyákat és macskákat fenyegeti. A szúnyogok által terjesztett parazita hosszú hónapokig észrevétlen maradhat, miközben súlyos károkat okoz a kedvencek szívében, tüdejében és keringési rendszerében. Mivel a fertőzés kezelése igen kockázatos, ezért a legjobb védekezés a megelőzés.
Cikkünkben bemutatjuk a szívférgesség terjedését, a felismerés lehetőségeit és a hatékony védekezési módszereket.
A kutyák és macskák szívférgessége egy súlyos és potenciálisan halálos betegség, amely szúnyogok közvetítésével terjed.
A csípőszúnyogok által terjesztett szív- és tüdőféreg-fertőzöttség (dirofilariasis) egyre gyakoribb Magyarországon is, különösen a melegebb időszakokban és a vízparti területeken, ahol a szúnyogok szaporodása kedvezőbb. A betegség kórokozója a D. immitis, egy fonálféreg, amely a fertőzött állatok szívében, tüdejében és a környező vérerekben fejlődik ki és akár 30 cm hosszúra is megnőhet.
A megelőzés elengedhetetlen, mivel a meglévő fertőzés gyógykezelése rendkívül összetett és nagy kockázatokkal jár. A kezelési folyamat során alkalmazott gyógyszerek és eljárások mellékhatásai veszélyeztethetik az állat egészségét, és az elpusztult férgek elzárhatják a tüdőerek egy részét, ami életveszélyes állapotot idézhet elő. Éppen ezért a legfontosabb a rendszeres állatorvosi szűrés, a megfelelő védekezési módszerek és a szúnyogirtás alkalmazása, hogy csökkentsük a fertőzés kockázatát.
A D. immitis közvetett fejlődésű parazita, amelynek végleges gazdái a kutyák és macskák,a kifejlett férgek szaporodása is bennük történik. A fertőzés után 6-7 hónappal a kifejlett férgek mikrofiláriákat termelnek, amelyek bekerülnek az állat vérkeringésébe, majd onnan vérszívás során újra egy szúnyogba. A kifejlett féreg akár 7 évig is élhet a gazdaszervezet tüdőartériájában.
A kutyák közötti terjedéshez szúnyogok általi közvetítés szükséges. A szúnyogok a vérszívás során veszik fel a mikrofiláriákat, majd szervezetükben a lárvák tovább fejlődnek. Amikor egy fertőzött szúnyog újabb gazdába csíp, a fertőzőképes lárvák a seben keresztül bejutnak annak szervezetébe. Mivel a lárvák nem képesek a kutyán belül fertőzőképessé válni, ezért minden (újra)fertőződéshez egy fertőzött szúnyog csípésére van szükség.
Bár a szúnyogok jelenlétét gyakran a szívférgesség elsődleges feltételének tekintik, a fertőzött kutyák közelsége és a tartósan meleg időjárás ugyanolyan fontos tényezők, mivel ezek biztosítják a parazita fejlődését a szúnyogban és lehetővé teszik a kórokozó keringését a kutyapopulációban.
A szúnyogban 27°C-on 10 nap elegendő, hogy a parazita a nem fertőző lárva (L1) stádiumból a fertőző lárva (L3) stádiumba kerüljön és a szúnyogcsípés során újabb állatot fertőzhessen. A szúnyogirtás is hozzájárulhat a fertőzés megelőzéséhez. Célszerű kerülni a szúnyogok által kedvelt, pangó vizes területeket, valamint rovarriasztók és szúnyoghálók használatával minimalizálni a csípések számát.
A szívférgesség súlyos megbetegedést okozhat, amely akár végzetes is lehet. Kezdetben a fertőzés tünetmentes maradhat, de ahogy a férgek száma növekszik, úgy jelentkeznek a tünetek.
Kutyák esetében fáradékonyság, köhögés, nehezített légzés, csökkent terhelhetőség, hirtelen fellépő ájulás, súlyosabb esetekben szívelégtelenség jelei és hasvízkór figyelhető meg.
Macskáknál pedig gyakran atipikus tüneteket produkál, például hányás, légzési nehézségek, étvágytalanság vagy hirtelen elhullás, így a diagnózis felállítása sokkal nehezebb. A macskák immunrendszere ugyan sok esetben képes elpusztítani a lárvákat, de ha néhány féreg mégis kifejlődik, azok is elégségesek lehetnek ahhoz, hogy maradandó tüdőkárosodást és szívelégtelenséget okozzanak.
Kezelés nélkül a betegség előrehalad és szívelégtelenséget, majd halált okozhat.
A szívférgesség súlyossága összefügg a kifejlett férgek számával, valamint bizonyos gazdafüggő tényezőkkel, például az állat méretével és mozgásigényével, továbbá a fertőzés időtartamával (milyen régi a fertőzés) és a fertőzés által kiváltott szöveti elváltozásokkal azokon a területeken, ahol a kifejlett férgek élnek.
A szívférgesség kimutatása többféle laboratóriumi módszerrel történhet.
A szívférgesség gyógykezelése rendkívüli körültekintést igényel, igen hosszadalmas és nagyon kockázatos, mivel erős mellékhatásokkal rendelkező gyógyszereket kell alkalmazni a siker érdekében. A kifejlett szívférgek eltávolítására az egyetlen hatékony kezelés a melarzomin dihidroklorid injekció (szerves arzéntartalmú készítmény) háromszor történő adása, amelyet speciális féreghajtó és nagyon erős antibiotikum adása előzi meg.
A megelőzés célja a fiatal férgek elpusztítása, annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy azok elérjék a tüdőereket. A megelőzés kulcsa a megfelelő külső és belső parazitaellenes készítmények alkalmazása, amelyek lehetnek:
Fontos hangsúlyozni, hogy a már fertőzött állatoknál ezek a készítmények nem hatásosak, mivel csak a lárvákat pusztítják el, a kifejlett férgeket nem. Ezért kiemelten fontos a rendszeres állatorvosi szűrés, amely vérvizsgálattal kimutathatja a fertőzést, még a tünetek megjelenése előtt.
A makrociklusos laktonok (ML) az egyetlen engedélyezett állatorvosi gyógyszercsoport, amely a kutyák szívférgességének megelőzésére szolgál. Ezek az L3 és L4 lárvastádiumban lévő D. immitis elpusztításával akadályozzák meg a kórokozó kifejlődését, így megelőzve a klinikai megbetegedést.
A kutyák fertőződése után körülbelül 6 hónap szükséges ahhoz, hogy a lárvák kifejlett férgekké fejlődjenek, de az ML-készítmények csak a fertőzés utáni első 2 hónapban hatékonyak.
A ML-kat lehet havi rendszerességgel alkalmazott orális vagy cseppentő készítményként alkalmazni, vagy a legfeljebb 12 hónapig hatékony és fokozatosan felszabaduló injekciós formában beadni az állatnak.
Mivel a betegség elterjedése Magyarországon is folyamatosan növekszik, a felelős állattartók számára elengedhetetlen a tudatos és rendszeres prevenció.
Ha bizonytalan abban, milyen külső és belső parazitaellenes kezelési protokolt válasszon kedvence számára, mindig kérje ki állatorvosa tanácsát!
Források:
A szúnyogcsípés nemcsak a kétlábúak, hanem a négylábúak számára is igen gyötrő, emellett számos egészségügyi kockázatot is jelenthet.A szúnyogok gyérítése elkerülhetetlen feladat, ugyanakkor fontos, hogy
Lehet, hogy mindent tudunk kullancsok és a bolhák okozta betegségekről és megfelelő védekezésről, az házi kedvencünkre leselkedő élősködők sora sajnos azonban nem ér itt véget.
A kutyánk, macskánk egészségvédelmével kapcsolatos számtalan információ és „kötelezően” vásárlandó termékek áradata közt nehéz eligazodni. Hogy segítsünk a tájékozódásban, összegyűjtöttük a külső- és belső élősködőkkel