A kutyák táplálékallergiája egyre gyakoribb probléma, amely főként bőrtünetekkel, például viszketéssel, fülgyulladással és emésztési panaszokkal jár. A pontos diagnózis felállítása kihívást jelent, mivel a vérvizsgálatok és a bőrtesztek nem mindig megbízhatóak. Az eliminációs diéta az egyetlen biztos módszer az allergének azonosítására: a gyanús összetevők kiiktatásával, majd fokozatos visszavezetésével figyelhető meg a reakció. A speciális hipoallergén tápok vagy az otthon készített diéták segíthetnek a kezelésben. A pontos naplózás és a diéta szigorú betartása kulcsfontosságú a sikerhez, hogy kedvencünk egészséges és tünetmentes maradjon.

Ha kutyánkat régóta viszketés gyötri és biztosan tudjuk, hogy nem lehet külső élősködője, mivel rendszeresen védjük ellene, illetve laboratóriumi vizsgálattal kizárta az állatorvos annak lehetőségét, hogy bőrfertőzése van, akkor sajnos felmerül a gyanú, hogy táplálék okozta allergiával állunk szemben. Az eleség által kiváltott nemkívánatos reakciók sajnos kutyák esetében is egyre gyakoribbak, az allergiás reakciók megközelítőleg 20%-a táplálék eredetű.

A tünetek leggyakrabban a következők:

• tartós, fokozott vakarózás,
• bőrpír és kiütések,
• visszatérő fülgyulladás,
• gyomor- és bélrendszeri panaszok (hasmenés, hányás, puffadás),
• a mancsok, lábvégek intenzív nyalogatása.

Vérvizsgálatok és bőrtesztek – segítenek?

Vérvizsgálatok

A szerológiai vizsgálatok, amelyek az adott allergénnel szemben képződött ellenanyagokat hivatottak kimutatni, sajnos egyáltalán nem hatékonyak a táplálékallergia diagnosztikájában.

Allergiás bőrtesztek

Többféle bőrteszt létezik, de ezek nem mindegyike alkalmas arra, hogy pontosan meghatározzuk vele a viszketést okozó allergént. A leginkább hasznos teszt a karcolásos vagy intracutan bőrteszt, de ez a módszer sem minden esetben ad pontos diagnózist. Az intracutan teszt során az allergén standard oldatát cseppentik a bőrre, majd enyhén megkarcolják a bőrt, hogy be tudjon a mélyebb rétegekbe is jutni az idegen anyag.

Eliminációs diéta – a diagnózis kulcsa

Az eliminációs diéta során az állat eleségéből elhagyjuk a potenciálisan allergén összetevőket. Ilyen allergének lehetnek a vörös húsok, csirkehús, tejtermékek, búza és egyéb gabonafélék, bizonyos zöldségek és gyümölcsök (például: alma, répa).

Amennyiben a diéta 3. hetére nagyjából a felére csökken a vakaródzás, akkor az eleségallergia valószínűsége nagy. Ha 12 hét után szinte teljesen elmúlnak a tünetek, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy sajnos kedvencünk eleségére innentől kezdve komolyan oda kell figyelnünk.

A diagnózist pedig véglegesen megerősíti, ha kutyánk újra elkezd viszketni, amikor abbahagyjuk az elvonásos diétát és újra a régi eledelét kapja.

Otthon készített diéta

Sok esetben nagyon hatékony az otthon készített eliminációs diéta, de nem minden esetben lehetséges teljes értékű és kiegyensúlyozott táplálékot előállítani házilag (például egy gyorsan növekvő, nagy testű kölyökkutya esetében). Arról nem is beszélve, hogy ezt tartania kell a gondos gazdinak legalább 10-12 hétig.

Abban az esetben, ha biztosan keresztszennyeződés nélkül és megfelelő minőségű összetevőkből tudjuk a diétát előállítani otthon, akkor bátran belevághatunk – természetesen állatorvosunkkal egyeztetve.

Hipoallergén tápok

Ha nem tudjuk vállalni a házilag készített eliminációs diéta előállítását, akkor a, feltárt fehérjéket tartalmazó tápok közül választhatunk. Ezekben a tápokban olyan kis méretűre „tördelik” fel a fehérjemolekulákat, hogy az allergiáért felelős sejtek már nem ismerik fel azokat allergénként. Ezeknek a tápoknak az előnye, hogy biztosan kiegyensúlyozottak és teljes értékűek, tehát speciálisabb élettani szükségletű kutyának is bátran adható.

Fontos azonban kiemelni, hogy

• a házi készítésű és a táp formájú eliminációs diéták hasonlóan eredményesek;
• az eliminációs diéta hossza csökkenthető, ha előtte gyógyszeres allergiakezelést kap az állat.

„Visszaterhelés” vagy provokációs etetés – végső diagnózis

Amennyiben az elvonásos diéta eredményeként megszűnt kedvencünk vakaródzása, akkor nem marad más hátra, mint hogy meghatározzuk, hogy milyen összetevő okozhatta a problémát. Erre használható a provokációs etetés, amelynek során egy-egy pontosan meghatározott eleségösszetevőt adunk pluszba az eliminációs diétához.

A kutyák kicsit több, mint kétharmada 12 órán belül viszketéssel fog reagálni a visszaterhelt allergénre, és 24 órán belül több, mint 80%-uk biztosan vakarózni fog, ha egy valódi allergén jelenik meg a táplálékban. A visszaterhelés 10. napjára minden kutya viszketni fog amelyik a vizsgált allergénre érzékeny. Az esetek több, mint felében a lábakat és a lábvégeket, de a pofát és a füleket is gyakran vakarni fogja az allergiás állat.

Ez az általában gyors reakció nagyban segíti a folyamatot, mivel nem kell az allergént hetekig etetni, hogy lássuk, hogy valóban problémát okoz-e az állatnak.

A táplálékallergia diagnózisának felállítása és pontos okának meghatározása rendkívül nehéz, időigényes és gazdit próbáló feladat.

Hogyan segíthetjük a pontos diagnózis felállítását?

Könnyebbé tehetjük a folyamatot, ha igyekszünk néhány ponthoz tartani magunkat:

• Az egyik legfontosabb, hogy a kutya környezetében élő és vele foglalkozó összes személy tudjon arról, hogy az elkövetkező 8-12 hétben a kutya speciális diétán lesz.
• Nem kaphat még egy falatot sem a korábbi eledeléből vagy a jutalomfalatokból.
• Vezessen a gazdi naplót a diétáról, a tünetek eltűnéséről és megjelenéséről, illetve mindent írjon bele, amit az allergiával kapcsolatban tapasztal kedvencén.
• Nem kell megijedni, ha diétahiba történt, egyszerűen regisztrálni kell a naplóban az esetet és az esetleges következményes tüneteket.

Források:

1. Ricci R, Hammerberg B, Paps J, Contiero B, Jackson H. A comparison of the clinical manifestations of feeding whole and hydrolysed chicken to dogs with hypersensitivity to the native protein. Vet Dermatol. 2010 Aug;21(4):358-66.
2. Shimakura H, Nasukawa T, Uchiyama J, Sugimoto R, Imanishi I, Oota S, Mizukami K, Fujimura M, Sakaguchi M. IgE reactivity to milk components in dogs with cutaneous adverse food reactions. J Vet Med Sci. 2021 Oct 2;83(10):1509-1512.
3. cavd.ca
4. RC VetFocus 34.1