Toklászokra felkészülni, avagy a tavaszi szőrápolás

A tavasszal megújuló természet veszélyeket is rejt kedvenceink számára. Elsősorban nem a kullancsokra és az egyéb külső élősködőkre gondolunk, hanem az idegen testek, száraz növényi részek és a virágporok veszélyeire.

Az alábbi kérdésekre keressük a választ állatorvosi segítséggel:

• Mi az a toklász?
• Hogyan kerülhetjük el a toklász okozta veszélyeket?
• Mit tegyünk, ha mégis probléma merülne fel egy kiadós tavaszi séta után?
• Hogyan készítsük fel kedvencünk szőrzetét a tavaszi veszélyekre?
• Mikor forduljunk állatorvoshoz?

A tavasz veszélyei

A szőrváltás részleteiről korábban már írtunk. Az intenzív szőrváltás során a kihulló aljszőrzet könnyen csomósodik, rendkívül könnyen gubancolódnak bele növényi részek (pici tüskés ágdarabkák, szárazabb fűdarabok, netán toklász). Ezek mellett a mezei füvek és virágok porával is hamar telítődik a szőrzet ebben az időszakban.

Idegen testek – Tessék?!

Furcsán hangozhat a megnevezés: „idegen test”, de az állatorvosok ezt az összefoglaló megnevezést használják azokra a kisebb (vagy nagyobb) tárgyakra vagy anyagokra, amik nem tartoznak a test természetes részei közé, de valamilyen módon bekerültek a test belsejébe vagy a felületébe fúródtak. Ezek az idegen testek okozhatnak irritációt, gyulladást esetleg tályog alakulhat ki miattuk. Ha a szervezet nem képes saját erőforrásait használva kilökni magából ezeket az idegen testeket, akkor mindenképpen állatorvosi segítségre van szükség.

Egérárpa vagy toklász

Kedvenceink életében az egyik legkomolyabb veszélyt tavasszal és a nyár elején a toklász, vagyis az egérárpa jelenti.

Mi is ez a növény?

Az egérárpa (Hordeum murinum) a gabonafélék családjába tartozó növény. Alkalmazkodóképessége és igénytelensége miatt gyakran megtalálható az utak mentén, városi és mezei környezetben is. Rendkívül gyors növekedésű, kihasználja a kedvező időjárási viszonyokat. Csapadékos tavasz esetén már április végén „kalászt” hozhat, amelyben magjait hosszú és vékony, gyakran horgas vagy spirális növényi szőrszálak veszik körül, amik behatolhatnak az állatok bőrébe, ínyébe, de akár a kötőhártyájába is.

Hogyan ismerem meg a toklászt?

Az emberek legtöbbje könnyen felismeri ezt a gyomnövényt, ha nem amiatt mert gyermekként dobálták az iskolaudvaron egymás hajába a kalászokat, akkor sajnos az állatorvosnál találkoztak vele. A növény felépítése jellegzetes, vékony szára van, 20-70 cm magasságú, keskeny, zöld levelei finoman szőrözöttek, a csúcsán pedig megtalálható a jellegzetes „kalász”.

Mikor jelent veszélyt ez a növény?

Amikor megjelennek a „kalászok”, attól kezdve sajnos veszélyt jelentenek. A legveszélyesebbek azonban május végén, június elején, mikor az első igazán forró napok beköszöntenek és megszáradnak a növény végén a kalászok.

Mit tegyek a növénnyel?

Ha a sétánk útvonalán, az út szélén kihúzzuk őket gyökerestől, mikor felismerjük a jellegzetes formáját a növénynek, akkor sem szabad eldobni, mivel pár órán belül kiszárad a kalász és az apró toklászok tovább szaporítják a növényt, illetve veszélyt jelentenek a kutyákra és a macskákra. Érdemes magunkkal vinni egy szemetes zsákot, összegyűjteni és otthon a kukába dobni (nem a zöld hulladékba), hogy valamennyire megállítsuk a további szaporodását.

Ha felkészültek vagyunk növényismeretből és még kalászosodás előtt felismerjük a száráról és a leveléről a növényt, akkor húzzuk ki gyökerestől és bátran ott is hagyhatjuk, hogy zöldhulladékként táplálja a talajt.

Mit csinál a toklász?

Ha kipróbáljuk az alábbiakat, akkor nagyon egyszerűen megkapjuk a választ a fenti kérdésre. A letépett kalászt két tenyerünk közé téve, dörzsöljük a kalász tengelyével párhuzamosan a kezünket! Mi történik? A kalász szépen „vándorol” a csúcsa irányába. Ugyanezt teszi a bőrben, az orrlyukakban, a kötőhártyában, a hallójáratban és az ínyben is. A csúcsa irányában szépen halad befelé a szövetekbe. A kutya vagy a macska pedig elkezdi nyalni-dörzsölni, amitől még mélyebbre fúródik.

Mit tehetünk, hogy ezt elkerüljük?

Nagyon fontos a gondos szőrápolás. Kedvencünk és saját helyzetünket is megkönnyítjük, ha a vedlés során elhullajtott szőröket rendszeresen kifésüljük és eltávolítjuk a test felületéről. Hosszabb szőrű kutyák esetében érdemes tavasszal az ujjak közül is kinyírni a szőrt, hogy kevésbé tudjon beleakadni a toklász. Séták során figyelni kell rá, hogy elkerüljük a toklászos területeket.

Ha mégis belefutna egy ilyen árokba a kutya, akkor otthon rá kell szánni az időt és alaposan átfésülni, áttapogatni a szőrt, különös tekintettel az ujjközökre és az áthajlási területekre. Amennyire lehetséges, húzkodjuk ki ezeket a növényeket a kertünkben és a házunk körüli útszéleken, hogy macskánkat is védjük, amennyire lehet.

A cicákat is érdemes átsimogatni és átnézni minden nap toklász jelenlétére, mivel sajnos ők arra járnak, amerre kedvük tartja.

Mit tegyünk, ha mégis belefúródott a toklász a kedvencünkbe?

Nagyon könnyű észre venni, hogy hová fúródott toklász, mivel a kutya és a macska is folyamatosan piszkálni, nyalni fogja az érintett területet a lábon. Ha még ennél is kellemetlenebb helyre (kötőhártyába, ínybe, orrjáratba, hallójáratba) jutott a toklász, akkor pedig azonnali duzzanat, kínzó fájdalom és nyugtalanság jelentkezik.

Amint meglátjuk hogy az állat nyalogatja folyamatosan a lábát, kezdjük el keresni az okát. Ha meglátjuk a toklászt és meg tudjuk fogni, akkor távolítsuk el, ha ez nem sikerül, akkor akadályozzuk meg azt, hogy az állat tovább piszkálja, amíg eljutunk az állatorvoshoz.

Toklászt találtam a kedvencemben? Menjek állatorvoshoz?

Igen, minden esetben meg kell nézetni állatorvossal! Ha a nagy részét el is tudtuk távolítani a bőrből, akkor is előfordulhat, hogy kisebb darabok bent maradtak, amit csak speciális eszközökkel (például idegentest fogóval) és esetleg csak bódításban tud eltávolítani a szakember. Amennyiben hallójáratba, szembe, orrba, ínybe fúródott a növényi rész, akkor ne habozzunk, hanem azonnal fogjuk a kedvencünket és vigyük a legközelebbi és nyitva levő állatorvosi rendelőbe, hogy elkerüljük azt, hogy a toklász túlzottan befúródon a szövetekbe és esetleg komolyabb műtétre legyen szükség.

Mit tehetünk, amíg eljutunk az állatorvoshoz?

Akadályozzuk meg, hogy tovább piszkálja, bántsa a befúródott toklászt az állat. Ez sajnos egyes esetekben szinte lehetetlen, mint például a hallójárat, az orrjárat és az íny esetén, ezért ezekben az esetekben tényleg SOS állatorvoshoz kell menni.

Ha az ujjak közé fúródott a toklász, és csak délután, vagy másnap reggel jutunk el szakemberhez, akkor végezzünk langyos vizes – Betadine-os lábáztatást. Kis homokozóvödörben készítsünk enyhén Betadine-os (híg tea színű), langyos vizes oldatot és ebbe tegyük bele 15-20 percre az állat lábát. Jól fertőtlenít és nyugtatja az irritált bőrt.

+Virág- és fűmagporok

Tavasszal a mezőn szaladgálva számolnunk kell azzal is, hogy a virágzó fűfélék és réti egynyáriak pora rárakódik a szőrre, ami nemcsak közvetlenül a bőrt irritálhatja, hanem a légutakat is. Érdemes egy-egy kisadós réti séta után „kiporolni” a kutyát, akár kézzel egy alapos borzolással, akár nedves ronggyal végig törölgetve, hogy minél kevesebb allergén maradjon a szőrön. Ha viszketnek a lábvégek, akkor ugyanúgy, mint a sós téli séták esetén, tiszta vízzel érdemes átmosni és szárazra törölni a lábakat.